Századok – 1897
Tárcza; Állandó rovatok - Uj könyvek - 83. o.
84 TÁRCZA. feledéstől s mely folytatását képezi Káldy 3 év előtt megjelent munkájának, a Tököly és Rákóczy dalok és indulóknak, melyet a közönség megérdemelt tetszéssel fogadott. Melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe e nagybecsű indulókat és dalokat, melyek Káldy Gyula művészi átírásában zenetörténeti irodalmunknak igen becses adalékát képezik. — OSVÁTH PÁL, Biharmegye monographusa, kitől néhány év előtt a Sárrét leírása jelent meg, most Kismarja monographiájával örvendeztette meg e község lakóit »Biharvármegyében kebelezett Kis-Mária (Kismarja) nagy község és a nagy-marjai puszta leírása« czím alatt, mely valójában egy készülő nagyobb munkának részletét képezi, s a község által mint millenniumi emlék tétetett közzé. Kismarjának mai leírását és történetét közli az első időktől kezdve, midőn Miczbán birtoka volt. A Bocskay-féle forradalomban, mint annak tulajdona, fontos szerepet játszott s a-Bocskaytól annak fejében nyert privilegalis levelét jó fordításban közli. A Bocskay-féle mozgalom leírása után következik egy fejezet, mely Kismarja önkormányzatának van szentelve, aztán Wesselényi Pál elfogatása Theököly által Kismarján, a nagymarjai puszta leírása s a Beöthy-család ismertetése, azután következik a mai Kismarja leírása. A munka hat rajzzal van diszítve. Ára egy példánynak 50 kr s csak a szerzőnél Nádor-utcza 24. sz. a rendelhető meg. — BÉKÉSVÁRMEGYE monographiájának II. és III-ik kötete képekkel, térképekkel, facsimilékkel, pecsétrajzokkal, nemzedékrendi táblákkal illusztrálva elhagyta a sajtót. Az egész munkát együtt fogjuk ismertetni. — RESICZÁNAK, a múlt év végén olyan szomorú nevezetességre szert tett bányavárosnak monographiáját elkészítette Mihálik Sándor s »Resicza jelene és múltja« czím alatt közzé tette. Az érdekes dolgozat első része a mai állapotokat vázolja : mező- és erdőgazdaságát, bányászatát, gyáriparát, lakosságát s egy virágzó jómódú szorgalmas községnek képét tárja fel. A munka második, nagyobb fele a község történetét vázolja. Felhasználta a resiezabányai vasmű levéltárát s ezek alapján írta meg Resiczabánya alapítását, fejlődését s a telepközség beléletét, a munka egyik legérdekesebb részét. A többire nézve a nyomtatott forrásokra volt utalva s ezeket gonddal, lelkiismeretesen dolgozta fel. Kezdi a praehistoricus koron, azonban vázolja az Árpádházi, a vegyes királyok s azután a török uralom alatt. Külön fejezet van szentelve Resiczának a szabadságharcz alatt s a kulturális és gazdasági viszonyok ismertetésének. — WIENER MOSZKÓTÓL »A Magyar Czukoripar Története« czimű műnek első része elhagyta a sajtót, mely a magyar czu-