Századok – 1897

Könyvismertetések és bírálatok - Kőváry László. A millennium lefolyásának története és a millennáris - Középiskolák története. I. II. III. IV. V. Ism. Dr. Váczy János és Dézsi Lajos - 69. o.

TÖRTENETI IRODALOM. 69' igazságot szolgáltat János királynak és azon magyar politikusoknak, kik a Habsburg-házhoz épen azértvonakodtak csatlakozni, mert e csatlakozás az adott viszonyok között egyértelmű lett volna a haza teljes bukásával, a török uralomnak kiterjesztésével Magyarország egész területére. Ellenben határozottan téves sőt igazságtalan az, a mit Fráter Györgyről mond, kinek jellemét és politikáját a legélesebben elitéli.1

) Ertjük azt, hogy a szerző, mint szász hazafi és buzgó ev. pap nem tudja a barátnak megbocsátani, hogy Hontems működését ellenszenvvel nézte s őt az 1543-ki országgyűlésen felelősségre vonni akarta, de azt elvártuk volna tőle, hogy midőn Fráter Györgyöt mindenféle kegyetlenséggel, sőt azzal vádolja, hogy a Hontems élete ellen tört, a bizonyítékokkal adós ne maradjon. M. S. Középiskolák története. I. E czím alatt mondjuk el észrevételeinket több kiváló becsű monographiáról, a melyek épen nem utolsó emlékei hazánk ezredik évének. Egyik-másik a magyar művelődéstörténetnek parlagon hagyott részei között nem csekély figyelemre tarthat számot, annál inkább, mivel a szóban levő művek irói derekasan fogván fel megbízatásukat, az iskolák életét nemcsak külsőleg, hanem a nemzeti fejlődés nagy szervezetébe illesztvén, benső baladásában is vizsgálták. Nem is szabad azt hinnünk, bogy e monograpbiák tudományos czélt nem kívántak szolgálni, s bogy csupán a közoktatásügyi miniszter rendelete adott nekik életet, a mely épen ezért napi érdekli volna. Megengedjük, hogy találkozik ilyen is ; de néhány, terjedelménél fogva is számot tevő munka valóságos tárháza a különféle műveltségtörténeti adatoknak, s némelyiknek feldolgozása is történetírói érzékre vall. Ilyennek tekintjük H főváros alapította budapesti piarista kollégiom története czimű díszesen kiállított kötetet (nagy 8 r., 443. 1.), a melyet TaJcáts Sándor irt s még 1895-ben került ki a sajtó alól. A budapesti piarista gymnasium több mint másfélszázados múltjával s fontos szereplésével, mind a benne működő jeles férfiak hatásával egyaránt megérde-9 íme egy példa, miként ir róla : »Indessen hörte Martinuzzi nicht auf, aus der Ferne zu drohen oder seine Gewalt, soweit sie reichte, schrecklich genug zu brauchen. Die sächsischen Kirchen sind indessen von diesem Handwerksgenossen der Henker und aller Greuel, den der römische Bischof endlich doch zum Cardinal ernannte, verschont gehliehen.« 79. 1.