Századok – 1897

Könyvismertetések és bírálatok - Károly János. Fejér vármegye története. I. kt. Ism.- —Á.— 63. o.

64 TÖRTENETI IRODALOM. 64' kereskedelem és földművelés állapotáról is. Munkája Írásánál némileg eltért azon tervrajztól, melyet a történelmi társulat kidolgozott volt monographiák részére, s a fősúlyt a községek múltjának ismertetésére fordította, azon gyakorlati czélt követve, hogy a megye közönségének első sorban saját megyéje községeinek történetével kell megismerkednie. Ebből folyólag a jelen kötet csak bevezetés gyanánt van tervezve, magában foglalva mindazt, a mi a községek történetének keretébe föl nem vehető, de a mely azok megértéséhez okvetlen szükséges, vagyis más szóval az általános részt tartalmazza. Munkájának végére a régi és ujabb birtokos megyei nemes családok jegyzékét és egy név- és tárgymutatót is igér, melyért bizonj' nagy hálára leszünk iránta kötelezve, mert már az első kötet használata is e nélkül nagyon meg van nehezítve. Szerző munkája alaposságáról bizonyságot tesz az általafelhasznált levéltárak felsorolása az előszóban, melyből látjuk, hogy a nevesebb levéltárak közöl egy sem kerülte ki figyelmét. A kötetet oklevéltár zárja be, mely már kiadott oklevelek mellett eddig közzé nem tett okmányokat is tartalmazza. —Á— Keszthely város monographiája. Irta Boritz József. Keszthely. 1896. A Balaton vidíke kies városának Keszthelynek a milleniumra megirt monographiája egy oly város történeti múltjával ismertet meg, mely a jelen század elején alakult Georgikon gazdasági intézettel Magyarország gazdaság-oktatásában korszakot nyitott meg. írója Bontz József a város történetével, kül- és bel életével kellemes olvasmány alakjában, vonzó előadásban ismertet meg minket. Műve három részre oszlik. Az első részben a városról és vidékéről szól általában, megismertetve Keszthely történetének rövidre fogott, de jól megirt áttekintésével a legrégibb időktől kezdve a jelen időkig. E részben foglalnak helyet a város és vidéke földrajzi viszonyainak, vagyona és lakosságának mibenlétéről irt fejezetek is. A második rész a város erkölcsi, szellemi és anyagi művelődésének tényezőiről szól. Ezekben főleg a keszthelyi híres gazdasági tanintézetnek a Georgikonnak leírása vonja magára figyelmünket, melynél szerző hosszabban időz. Nem kevésbbé érdekes és becses e rész azon fejezete is. melyben szerző a város és vidékén lévő könyvtárak- és levéltárakról szól, első sorban a világhírű grófi könyves levéltárról. A harmadik rész a város földesurai és kiváló embereiről szól, első sorban természetesen legbővebben a Fes-