Századok – 1897
Könyvismertetések és bírálatok - Fayer László. Az 1843-ki büntetőjogi javaslatok anyaggyűjteménye. I. kt. Ism. Dr. Máté Sándor 65. o.
TÖRTÉNETI IRODALOM. 65 teticli családról, melynek rövid történetét, kisérve a leszármazási táblától, adjá, mig a város kiváló emberei között leghoszszabban Vaszary Kolozs herczegprimással foglalkozik. Függelékben a millenium évbeli Keszthelyről szól. Bontz munkáját első sorban a nagy közönségnek szánta, de a szakember is hasznát veendi, mert a munka nem csupán a már ismert, hanem főleg levéltári kutatások által összegyűjtött anyagon alapul, mi a munka majd minden sorából kitűnik. A munkát 33 részint szövegközti, részint külön mellékleti! szépen kivitt kép disziti. —v. »Az 1843-iki büntetőjogi javaslatok anyaggyiijteménye.« A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából szerkeszti Fayer László. I. kötet. Budapest, 1896. Az országgyűlés képviselőháza 1896-ban 5000 frt segélyt nyújt a M. Tud. Akadémiának »az 1843/4-iki büntető javaslatok összes anyagának kritikai kiadása költségeinek fedezésére.« A M. Tud. Akadémia az anyag összegyűjtését s a mű szerkesztését Fayer Lászlóra bizta. E megbízásnak köszönhetjük, hogy a napokban az előbb jelzett czimű munka hagyta el a sajtót. E mű nemcsak jogirodalomtörténeti, hanem magyar történelmi szempontból is kiváló jelentőségű, nemcsak a szakíróra, hanem a magyar történetíróra nézve is kútfői munkának jelezhetjük ezt. E javaslatban van legelőször letéve Magyarországon a törvény előtti egyenlőség alapeszméje, a testi büntetésnek, mint a földesúri jogosítvány egyik nemének eltörlése, az uriszéknek és halálbüntetésnek megszüntetése ; oly törvényt volt hivatva statuálni, mely nemest, papi személyt, és nem-nemest egyaránt kötelezzen, s melynek hatálya az ország határain belül vármegyére, szabad kerületre, sz. kir. városra kiterjedjen, szóval ebben a rendiségből kivetkezett, uj, magyar nemzeti állani kezd megjelenni ; culturai haladásunknak egy olyan útmutatója, melynél a 40-es évek történetírójának mint nyugvó és tájékoztató pontnál mindig meg kell állnia és foglalkozási körébe vonnia. E történeti érdekességnél fogva vagyunk bátrak e műre felhívni folyóiratunk olvasóinak becses figyelmét. Nem tartjuk feleslegesnek e javaslat keletkezési körülményeit és közéletünk szabályozására befolyását egy kis vázlatban itt ezúttal felujítni. Lgyan is az 1791. évi országgyűlés elodázliatatlanul szükségszerűnek jelentette ki büntetőtörvényeink számtalan hiányainak pótlását és korszerű átalakítását, SZÁZADOK. 1897. T. FÜZET. 5