Századok – 1897

Könyvismertetések és bírálatok - Károly János. Fejér vármegye története. I. kt. Ism.- —Á.— 63. o.

TÖRTENETI IRODALOM. 63' tervi egységet nem találunk középiskoláink fejlődésének egyik fokán sem, ugy az adminisztratív egyöntetűség, az azonos kormányzat, az egyenlő elbánás is hin kísérlet maradt akár a múlt századi Ratio, akár a Bach-korszakbeli Entwurf idejében. — Tartsa is távol a gondviselés a magyar középiskolától az egyformásitást. vonatkozzék az akár külső, akár belső szervezetére s jelentkezzék az bár az államosítás formájában. Az iskolák államosítása még inkább kiszolgáltatná az állam gyámkodásának a mi úgyis önállótlan társadalmunkat, s — a mi még nagyobb baj — végkép kiszárítaná a mi közönségünk lelkéből a legfőbb kulturális intézmények, az iskolák iránti érdeklődést, nem is említve azt a bizonyára senkitől kétségbe nem vont igazságot, hogy szabadságot, változatosságot, önállóságot követel az iskolák egészséges fejlődése. Szeretnők, hogy a mi elismeréssel adóztunk e könyv tartalmának, megtetézhetnők az előadás dicséretével. Fináczy stílusa elég értelmes, elég világos, de mi szeretnők, ha néholnéhol melegebb, színesebb és magyarosabb lenne. Kár, hogy nem tud szabadulni az ujabb magyar stílus curialisnak egy bosszantó betegségétől ; lia kell, ha nem, majdnem mindig hátraveti az igét. a mi tekintve hosszadalmas, gyakran nehézkes mondatszerkezeteit, nem a legkönnyebb olvasmánnyá teszik a munkáját. (Y. ö. mindjárt az Előszónak első és második pontját, valamint a Végszónak több kikezdését.) A külsőnek e nem lényeges fogyatkozásai mellett is a legmelegebben ajánlhatjuk Fináczy könyvét nemcsak tanár és tanitó, hanem minden művelt ember figyelmébe, a ki érdeklődik kulturánk történeti fejlődése iránt és a ki meg akar ismerkedni egyik legfontosabb kulturális intézményünknek, a középiskolának mai szervezetével. KARDOS ALBERT. Fejér vármegye története. A megye közönsége iránti tiszteletinél. Irta Károly János. I. kötet. Székesfejérvár, 1896. Alapos levéltári kutatásokon alapuló munka Károly János előttünk fekvő monographiájn, mely mint egy három kötetre terjedő munka első kötete a millenium alkalmából nem rég hagyta el a sajtót. E kötet tartalma három részre oszlik, melyekben a megye természetrajzi viszonyaival, az őstörténettel és a magyarok korával ismertet meg minket a szerző. Nem csak a megye politikai alakulását, történetét, hanem kulturális és közgazdasági viszonyait is föltárja a szerző, ki nagy előszeretettel időzik minden egyes korszak művelődéstörténeténél, érdekes adatokat szolgáltatva az ipar-.