Századok – 1897

Könyvismertetések és bírálatok - Dr. Fináczy Ernő. A magyarországi középiskolák múltja és jelene. Ism. Kardos Albert 57. o.

56 TÖRTÉNETI IRODALOM. 70 a latint annál inkább kultiváló régi magyar gymnasium. Ezen ideálja iránti szeretete végig vonul az egész munkán, kiélezhető még a középiskoláink múltjára vonatkozó részből is. Ezért hangsúlyozza pl. a szerző művének mindjárt első szakaszában, hogy a jezsuiták iskoláiban érvényes Ratio Studiorum nem ölelte föl a görög nyelvet, bogy a Ratio Educationis sem sorozta a rendes tárgyak közé ; ezért emeli ki, hogy -csupán az idegen szellemben fogant Entwurf tette általánosan kötelezővé a görög nyelvet, ezért tünteti föl a reáliskolát is, mint egészen importált csemetét, ezért, sajnálja, hogy az alkotmányos idők visszatértével miért nem szüntette meg a magyar közoktatási politika a második középiskolát és miért nem állította helyre a reáliskola eltörlésével a régi. az egyedül való gymnasium jogfolytonosságát ? A végszóban is kifejezi azon reményét, hogy előbb-utóbb eljő az egységes középiskola ideje, a midőn »ismét ugyanazon egységes művelődési tartalom körébe egyesíthetjük azokat, kik az intelligenczia eszközeivel határozzák el döntőleg a nemzet sorsát.« (210 lap.) Legyen kinek-kinek saját hite szerint! Mi azonban nem habozunk kijelenteni, hogy az egységes középiskola idejét nem látjuk sokkal közelebb állónak, mint akár az egy akol, egy 2)ásztor korát. Meggyőződésünkben csak megerősít a magyar gymnasiumnak hazai hagyománya és általában a középiskolának nemzetközi fejlődése. Hiába kívánkozik vissza a szerző az egységes régi magyar gymnasium korába ! A magyar középiskola sohasem volt egységes, még tantervében sem. s a jezsuiták nagyszombati gymnásiuma bizonyára eltért annyira a debreczeni kollégiumtól, mint a mai középiskola két faja egymástól. A szerző maga említi, hogy kezdettől fogva volt görögös és görögnélküli gymnasiuinunk. Azonkívül, ha látjuk, hogy a reáliskola, a középoktatásnak e mult századi másodszülötte hogy erősödik, hogy ver mind mélyebb gyökeret, hogy terjeszti mind terebélyesebbre a koronáját. hogyan szerez mind több-több jogot, melyek eddigelé fen voltak tartva boldogabb elsőszülött testvérének, a gymnasiumnak. hogyan ösmertette el a maga törvényességét még Francziaországban. a gymnasiumnak e kizárólagos területén is, bizonyára csak bin ábránd, csak saját eszménk iránti rajongás hitetheti el velünk, hogy immár eljövend az egységes középiskola országa. Ment maradt azonban a szerző a mi közoktatási politikusaink egy másik betegségétől, az államosító törekvésektől. — Ilyen hajlamokat sem nyíltan, sem burkoltan nem táplál s ez -csak dicséretére válik. - - A magyar középiskola története a legjobb tanácsokkal szolgálhat e téren is. —- Valamint tan-