Századok – 1897

Tárcza; Állandó rovatok - Horvát történelmi Repertorium - 560. o.

TÁRCZA. 561 a kedvező válasz Rómából. Georgius (Gyorgyics) Simeon archipresbiter latin levélben válaszol és megczáfolja a vádakat : ezen intézetben, úgymond, minden dalmácziai, horvát, isztriai, boszniai zarándok három napi ellátásban részesül, sőt ha kell, hosszabb ideig is. A következő okmány részben latin, részben olasz nyelven szól. Az eredetiek a zágrábi káptalan levéltárában vannak. — H°gy a

horvát rendek ezután ezen ügyben mit végeztek, arról a jegyzőkönyvekben nyomra nem akadunk, annyi azonban bizonyos, hogy kevéssel utóbb a liospicium három emeletes, három utczára néző tekintélyes épület lett : ez az épület most is megvan. VIII. Orbán pápa legkedvesebb embere két délszláv tudós, Benes Péter és Oradics István voltak, hihetőleg ezek bírták rá, hogy az illir hospiciumot pártolja; Orbán sok drága festménynyel ékesítette, igy megfestette sz. Jeromos életnagyságú képét József de Pola festővel ; felépítette dalmácziai sz. Kajus kápolnáját, díszítette a sz. Konstantin császár nevének szentelt baptisteriumot és sok szláv könyvet ajándékozott az intézetnek, melyeket Levakovics és Terlecki Metód felügyelete alatt a római propaganda saját költségén adott ki — a miért is a hálás illírek ennek a pápának egy szép emlékoszlopot állítottak fel a templomban, miben őket Cesarina Sándor cardinális támogatta (1630). A fent érintett okmány szerint a hospiciumban nemcsak horvátokat, szerbeket, dalmatákat, szlavonitákat, bosnyákokat, hanem krajnai szloveneket is befogadtak, főkép Laibachból. Minthogy sok szlovén zarándokolt Rómába, 1651-ben kérdés támadt, tartoznak-e ezek a délszlávok közé? Az intézet igazgatója 1651. decz. 30 án kérdést intézett Laibachba, nyilatkozzanak maguk a krajnaiak, hogy ők délszlávoknak tartják-e magukat vagy sem? A krajnai urak között akkor német világ lehetett, mert erre a kérdésre 1652 ápril. 15-én azt válaszolták, hogy Krajnát nem illir, hanem német földnek kell tekinteni. 1654-ben újra felmerült ez a kérdés Rómában és akkor is ezen értelemben döntötték el, és a határozatot a krajnai országos kormánynak megküldötték. (L. a szövegét a latin okmánynak Arkiv I. 113 —115. lap). Ekkor ugy kezdették az illir szót értelmezni, hogy az kizárólag Dalmácziára vonatkozik. Az értekezés végén a templomban levő latin feliratok és síriratok, számszerint 18, közöltetnek 1479-től 1779-ig. (Arkiv I. 117 — 120. 1). Közli : DR. MAROALITS EDE. SZÁZADOK. 1897. VI. FŐZET. 37