Századok – 1897

Könyvismertetések és bírálatok - Jancsó Benedek. A román nemzeti törekvések története s jelenlegi állapota. Ism. Moldován Gergely 44. o.

50 TÖRTÉNETI IRODALOM. 50 levezeti a kérdést a »Supplex libellas Valachorum«-on át egész a mai napig, kimutatja a román álláspont tévességét. A kontinuitás érdekében hosszú sora keletkezik a hamisításoknak. A beszterczei oklevél (1366) a szentpéteri oláhok birtoklását ezer évnél régibb időre vezeti vissza. Ennek hamis voltát Schüller Károly mutatja ki. Hamis a rezsinári oklevél. a Hunel-féle krónika, melyben a románság szervezete van előírva az Aurelian utáni időben, a fogarasi Jcrónika. De meghamisították a néphagyományokat. De ugy Vulkán, mint Marianescu kisérletei kudarczot vallottak. Az eredet kérdését illetőleg szerző tárgyával szintén tisztában van. Lucio (1666) nézetének ismertetésével kezdi; Benkő. majd Thunmann (1774) elméletét vázolja. Ez utóbbi a kérdés tudományos fejlődésére már hatással van. Sulzer határozott véleményt ad. hogy a román népelem a Balkánfélszigeten született. Engel közel áll a nézethez. A románság a dácziai eredetiiség ügyét a Supplex libellus Valachorum czimü kérvénybe fekteti le, a melyre Eder és Balla kimerítően felelnek. A kérdés minden fázisában Hunfalvy Pálig és Réthy Lászlóig aprólékosan van tárgyalva. A dácziai és a balkáni eredetüség felett kemény viták indultak, a melyek a balkáni eredetiiség győzedelmével végződnek. Nem csak a nép, de a nyelv maga is a balkáni eredetüség mellett szól. Egy külön fejezetet szentel szerző a balkáni eredetüségnek. kimutatja az időt, a mikor a románság a Duna balpartjára költözik. »Joggal felvetheti azonban valaki azt a kérdést, hogy mi értéke van a gyakorlati politika szempontjából az ilyen régi dolgok fejtegetésének?« Jancsó kimutatja a hatást, a melyet a románok eredete felől felállított és fenntartott ezen .elméletek a nemzeti öntudat felébresztésére is a politikai aspirácziók kifejlesztésére gyakoroltak ; rámutat arra a kiegyenlíthetetlen ellentétre, mely a román és a magyar nemzeti törekvések között fennáll s a gyűlöletre, melyet ezek kapcsán a románság táplál a magyarság iránt, a mik összevéve politikai komplikácziókra vezetnek. A románság nem csinál titkot belőle, ideálja: a nemzeti egyesülés; s csak egyet óhajtanak: hogy Magyarország szétbomoljék (Slaviei). Egyiknek pusztulni kell s ez a magyar lesz, mert a románról fel van jegyezve, hogy »a román nem vész el.« A könyv Il-ik része a románság történetét foglalja magában a honfoglalástól a mohácsi vészig. A dáko-román követelések történeti alapja Anonymus elbeszélésén nyugszik. Tuhutum megverte Gelou-t, ki életét is veszté, emberei pedig béke jobbot nyújtottak a magyaroknak. Ebből a békejobb-nyujtás-