Századok – 1897

Könyvismertetések és bírálatok - Jancsó Benedek. A román nemzeti törekvések története s jelenlegi állapota. Ism. Moldován Gergely 44. o.

TÖRTÉNETI IRODALOM. 51 hói az összes román historikusok azt következtetik, hogy a magyarok nem hódították meg Erdélyt s a románokat, hanem frigyesültek velük Esküllőnél s hogy voltaképpen a román nép a magyarokat Erdélybe befogadta. Major Péter emliti. hogy Tuhutum vitézei vissza is vonultak s Erdély a románságé maradt. A mai Magyarország területén román fejedelemségek léteztek, a Bánságban Glad (Claudiu), Biharban Ménmarót (Mariat, Minor Marius) stb. : igy alakultak a későbbi herczegségek Bogarasban, Omlásban és a Maros mentén. A románok. Bälcescu szerint, megőrizték alkotmányukat, saját fejedelmeik alatt. A románok akkor társai voltak a magyaroknak, nem alattvalóik. Nemzeti féltékenységből, különösen azóta, a mikor a magyar fejedelmek királyi méltóságra emelkedtek, a magyarok behozták a jobbágyságot s ugy kezdtek bánni a románsággal mint meghódított néppel; a hódítás jogán megfosztották földjeiktől s azt maguk között felosztván, az ország birtokosait örökös jobbágyságra vetették. A románok azonban nem tűrték hallgatással a zsarnokságot, többször fellázadtak ősi jogaik visszaszerzéseért. Már Szent-István alatt Glád unokája, Optin. véres harczokat viv. Majd a XII., XIII., XIV. században próbálkoznak meg. hogy Erdély és Magyarország története tele van ilyen lázadásokkal. Ez a román felfogás a románságnak a magyarokkal való első érintkezéséről s a hazai első politikai állapotokról, a mi által a románok harcza »elrablott« politikai jogaikért dokumentálva van. Szerző ezzel szemben összehordja és előnkbe tárja az egész ismert anyagot annak bizonyítására, hogy román lakosság a honfoglalás idejében nem volt. Anonymus elbeszélése mese. A dáko-román historikusoknak (Demsusian) az az állítása, hogy a románok régi társadalmi és politikai organizá•cziója a régi római légionárius rendszeren alapul — képtelenség. Innen Jancsó egyenként bonczolgatja a dáko-román történetirásban beékelt többi valótlanságokat is. A havaSelföldi és a moldovai vajdaságok keletkezését a mesék országából a tények világításába helyezi : —- részletesebben foglalkozik a románság állítólagos katonai szervezetével és az 1437-ki parasztlázadást s az ezzel kapcsolatos unióját a három erdélyi nemzetnek a történelmi adatok és tények igazolásával a maga valóságában mutatja be. Érdekes a románság erkölcsi állapotáról szóló fejezet a mohácsi vész előtt. Siralmas kép. Majd a törökök elfoglalják a Balkán-félszigetet ; uj viszonyok és állapotok keletkeznek : a román fejedelemségek és a magyar királyság 4*