Századok – 1897

Könyvismertetések és bírálatok - Thallóczy L. és Barabás S.: Blagay család oklevéltára. Ism. Pór Antal 524. o.

TÖRTEMET 1 IRODALOM. 529 születésünk úttörői, Neqyvennyolcz után, JL megifjodott Magyar­ország czíiuek alatt történeti visszapillantás keretében egyszers­mind a millennium történeti emlékalkotásait is felsorolja. Ezt igy összeállítva szerző nem találta meg a napi lapokban, ennek ügyes összeállítása, kizárólag az ő érdeme. Egy pár tévedést (talán tollhibát) itt is találtunk ugyan, a mit nem hagyhatunk felemlítés nélkül. Ilyen all. lapon az a passzus, melyben Verbőczi Tripartitumáról az mondatik, hogy az »Veress Bálint 1567-ki, Heltai 1571 ki, Laskai János 1581 -ki fordításában a nemzet bibliájává lett.« Veres Balázs (és nem Bálint !) csakugyan fordította Werbőczyt, de az 1571-iki kiadásnak Heltai csak kiadója és nyomtatója és nem fordítója. Maga mondja az elő­szóban : »Nem lón údóm hoza. hogy az egész könyvet wyonnan à Deákból megtolmaczolhattam volna Magyar nyelwre« s a czímlapon is csak ennyi van: »Heltai Gáspártól wyonnan meg­nyomtattot.« Itt-ott sajtóhibák és magyartalanságok is fordul­nak elő, igy ugyanezen lapon három helyen 1414 és 1405 áll. 1514 és 1515 helyett; »A történet fel- és hozzászólása (3. 1.), Eeszty Árpád körképe elkészült, kinyilt (7.), Komjáti Benedek Szent Pál levelei 1535-ből stb. Nem megfelelő kité­telek szerintünk az ilyenek sem : »A király és királyné szinte lesték a főpap ajkáról a szót,« »az új országház tündéries benyomást tesz« stb. Érdekes a mű utolsó fejezete, a melyben a szerző többek között egy millennium-múzeum, egy Arpád-múzeum, s egy millennaris könyv- és levéltár létesítését ajánlja. Az előbbibe kellene elhelyezni szerinte -a kiállítási aranypavillon arany könyvét, melybe a látogatók irták neveiket, a jun. 8-iki díszfel­vonulás egyenruháit, a Vágó-féle történeti felvonulás vázlatait stb. A honfoglalási vagy Árpád-múzeumban a honfoglaláskori sírleletek anthropologiai maradványok, ősi fegyverek, III. Béla és neje megmentett földi maradványai, gr. Zichy Jenő őshazai, Hermann Ottó ősfoglalkozási gyűjteménye, Eeszty-féle körkép stb. A könyv- és levéltárba a millenniumi országos bizottság munkálatai, a millenniumot szervező törvényczikkek. a jún. 8-iki díszülés jegyzőkönyve, az országos hét emlék felavatásának hivatalos leírása, a kiállítási katalogusok. pásztori levelek, vármegyei monographiák, millenniumi díszgytiléseken tartott beszédek, az összes hírlapok 1896. évi folyama, zeneművek stb. A múzeum és könyvtár számára Kőváry a kiállítási Vajda-Hunyad épületét is alkalmasnak gondolja. Szintén érdekes, habár nem valami szerencsés az a gondolata, hogy a múzeumot és könyv­tárt fogadalmi templom jellegével kell felruházni s az háromszor nyíljon meg egy évben : május 3-án újjászületésünk, jún. 8-án SZAZADOK. 1897. VI. FÜZET. 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom