Századok – 1897

Könyvismertetések és bírálatok - Thallóczy L. és Barabás S.: Blagay család oklevéltára. Ism. Pór Antal 524. o.

530 TÖRTÉNETI IRODALOM. újraföltámadásunk s aug. 8-án Szent István szent lelkének megnyilatkozása napján! Az Arpád-múzeum helyéül a munkácsi, vagy a vajda-hunyadi várat ajánlja, ezt meg fel kellene ruházni a »Janus templom jellegével«, s időközben csak egyszer nyitni meg, a mohácsi vész napján. Áz egész általában s nem annak egyes részleteit tekintve, mint már említettük, az adatok szorgalmas összegyűjtéséért, az művet összeállításnál alkalmazott s első tekintetre szembeötlő világos rendszerért s az egész művön elömlő lelkes és hazafias hangért, a mit különben természetesnek is találunk, elismeréssel adózunk szerzőnek, s örömmel üdvözöljük őt a történetírás terén azért, hogy oly sokáig pihentetett történetírói tollát a millennium dicsőségének rajzolására ismét fölvette. —zs— A budapesti kir. m. tud. egyetem bölcsészeti karának irodalmi munkássága 1780—1895. Ezredévi emlékkönyvül a kar megbízdsából egybeírta Horváth Ignácz. Budapest, 1796. IV + 455 lap. Milyen nagy lendületet adott a magyar irodalom egyes, bár nem minden ágának a millennáris lelkesedés, annak egyik szembetűnő bizonysága az, hogy egy meglehetősen elhanyagolt irodalmi ágra a bibliográpbiára is kiterjedt és e téren is két figyelemreméltó műnek adott életet. Az egyiknél: az orvosi kar történeténél, a bibliographia ugyan csak másodrendű szerepet játszik, a mennyiben a tanárok életrajza mellett röviden felsorolja azok műveit ; de a másik, Horváth Ignácz műve, tisztán bibliographiai czélokat tűzött maga elé, t. i. az egyetem újjáalakításának esztendejétől 1780. évtől mostanáig »a kar irodalmi munkásságát ezredéves fennállásunk emlékére megörökíteni.« Horváth az e czélból összegyűjtött anyagot három részre osztotta: az első korszak 1780—1849-ig.a második 1850—1867-ig s végül a harmadik 1868—1895-ig terjed s e három korszak keretén bellii a tanárok nevének betűrendje szerint vannak felsorolva a művek czímei, a beosztásra nézve a nyilvános rendes tanároknál a kinevezés, a magántanároknál a kéjiesités évét vévén irányadóúl. Véleményünk szerint ez a korszakokra osztás az egyetem történetének tárgyalásánál mindenesetre helyén való, de itt bátran elmaradhatott volna, mivel több tanár működése különben is átnyúlik egyik korszakból a másikba, és mivel a tanárrá kinevezés vagy képesítés évét (a mi pedig e beosztásnál irányadó volt) kevés ember tudja kívülről, s igy a háromszor ismétlődő betűrend inkább zavarja, mint megkönnyíti a keresést. Mindezt Horváth is még elég jókor belátta és egy névmutató hozzá-