Századok – 1897

Értekezések - STESSEL JÓZSEF: Nehány történelmi adat Sopron és Moson vármegyékről 26. o.

NÉHÁNY TÖRTÉNETI ADAT SOPRON- ÉS MOSOX-VÁRMEGYÉKRŐL. 29 II. A íiuvius, stagnum, aqua elnevezések ellenében ugyancsak a Nagy I. által vitatott korból, és a XIV. század utolsó feléből is, egyedül az osztr. sz.-kereszti apátság oklevéltárából magából számos adatott hoztam föl, melyek a Fertőt tónak nevezik ; s így a folyóviz-féle értelmezést teljesen ellensúlyozzák, sőt a Nagy I. idézte 1318-i oklevél maga legjobban megmagyarázza a íiuvius értelmét, midőn azt mondja »in fluvio seu lacu Fertő« ; (megemlítvén e helyen, bogy a közölt oklevél szövegébe becsúszott »loco« csak is iráshiba lehet, mert így valóban nem volna helyes értelme.) Hogy egyébiránt a XII—XV. századig terjedő korban az oklevelek tanúsága szerint a Fertő partján elterülő helységeink határai a tó irányába mindig a Fertővel, de soha sem valamely más helységgel érintkeztek, továbbá, hogy egyes helységek által a Fertő vizében gyakorolt halászat, például a Hidegség és Homok birtokokhoz tartozó régi »ab antiquö« halászati és vizi jog 1281. évben (Fejér) megemlíttettik : mindez tanúskodik a Fertő tavának existentiájáról. He bogy csak a keskeny vizén volna lehetséges a komppal való közlekedés s vámszedés. annak ellentmond ama tény, bogy a sokkal mélyebb és nagyobb vizű Balatonon is volt rév, sőt épen a rendesebb és magasabb vizállás okozta, hogy a vizi közlekedés itt mai napig föntartotta magát, s így nem fogok tévedni, hogy lia azt vitatom, hogy ellenkezőleg a Fertő régi rendesebb s talán állandóbb vízállása okozhatta részben azt, miszerint a vizijárművekkel illetve kompokkal való közlekedésről s a vizivám szedéséről gyakran beszélnek az akkori oklevelek. Az okot, mely a vizi vámok megszűntét előidézte, nem keresem tehát a viz bőségében, hanem ellenkezőleg azt hiszem, hogy ahhoz részben a vizállás szabálytalansága, gyakori apadása is hozzá járult, mert míg a XIII. és XIV. században a vizhíányról egyetlen oklevél se panaszkodik, addig Nagy I. szerint is a XVI. században annak már nyoma van. s az »Osztr. m. monarchia« (408. és 461. lap) szerint az időnként előforduló nagy áradások mellett későbben is nyomát találjuk annak, hogy a vizállás csekélysége miatt panaszok merültek föl ; hanem azért nem kell azt hinni, bogy a révek egyszerre, talán a XVI. században már megszűntek, mert van reá bizonyíték, hogy például csak a sarródi Fertő-révet említsük, miszerint 1420-ban a Fertő vizén a vámot az Osli család, azután 1558-ban Sarródtól Pomogyig a vizi gázlót a Nádasd}Tak birták, a XVII. század vége felé pedig ugyan itt a kismartoni főlevéltár adatai szerint a komp az Eszterházy hg. tulajdona volt.