Századok – 1897
Értekezések - STESSEL JÓZSEF: Nehány történelmi adat Sopron és Moson vármegyékről 26. o.
30 'STESSEL JÓZSEB1 . Tehát nem csak azt mutattuk ki. hogy a Fertő vize régente folyó alakú keskeny viz nem volt, hanem azt is bebizonyítottuk, hogy a Fertőn a, XV., XVI. és XVII. században is, tehát akkor, midőn a téves állítás szerint a nagy viz miatt ottan rév nem létezhetett volna, tényleg a rév még fönnállott. Későbbi adatokat a Fertő réveiről nem tudok fölmutatni. Nem szenved kétséget, hogy addig, míg a régi időben a Bősárkánytól egész Sásonyig terjedő Hanyság és Fertő miatt éven át — a telet kivéve — rendes közlekedési kocsi-ut nem kötötte össze a mosonyi és soproni területeket: a Fertőn át a vizi közlekedést kellett igénybe venni, ha bár ennek a sekély viz időnkint némi akadályul szolgálhatott. De midőn az 1658-i hatósági vizsgálat szerint a Nádasdyak Sarródtul Pomogyig a hányon át töltést emeltek, s rajta száraz vámot állítottak, magától következik, hogy ez a vizi közlekedésnek hátrányára vált ; azonban a későbben átalakított pomogyi töltés a vizén való közlekedést még inkább megszorítá, ugy hogy a révek fenntaitása a Fertőn csekély vagy semmi haszonnal sem járván, a vizi vámszedés gyakorlata is idővel megszűnt. És most legyen szabad a Fertő természeti viszonyainak megfigyelése alapján megítélni, hogy keletkezhetett-e a tó medrében olyan folyóalaku elegendő mélységű víz, mely a vízi közlekedésre s rendes kompjárásra alkalmas lett volna. E tekintetben hivatkozom Mayerhofer J. győri kanonokra, ki a Fertő mellett nevelkedvén föl, föladatának tartá a tónak sajátságairól tapasztalatokat gyűjteni, némely hasznos följegyzéseit egy füzetkében kiadván ; ebből különösen a Fertőnek a 60-as évi kiszáradására s közlekedési viszonyaira vonatkozó egyes jellemző tüneteket kell kiemelnünk. Forrásom előadja, hogy 1683-ban nagy szárazság lévén, a tatárok junius vége felé, miután Kapuvárnál ellentállásra találtak, lent a Hanyságou keresztül jöttek Mosonyvármegye területére. Ennek ellenében az »Osztr. m. monarchia« 461. lapján az mondatik, hogy azok a tó száraz medrén át nyomultak volna be. De megvallom az én forrásom adata azon okból, mert ha az alulról jövő tatárok Kapuvárnál ellentállásra találtak, lent a hányon voltak kénytelenek ámenni, valószínűbbnek látszik azt nem is tekintve, váljon a Fertő akkor teljesen kiszáradt-e? Szerző szerint az 1862 aug. havában Pátfalváról (Mosony m.) megindult dereglye a tónak akkori 2 — 3 lábnyi átlagos mélysége mellett az innenső parton fekvő Oka felé haladván, ennek partjától annyira távol a vizben kellett a megfeneklett dereglyével megállapodni, hogy az utazókat onnét a partig emberek szállították ki; két évre reá, az az 1864 év
