Századok – 1897

Könyvismertetések és bírálatok - Wosinsky Mór: Tolnavármegye története. Ism. D. L. 337. o.

TÖRTÉNETI IRODALOM. 337 már olvastunk, ugyan azokat bő kivonatokban megtaláljuk Heves vármegye történetében is. Ekép az egész monographic azt a látszatot kelti bennünk, hogy az elvállalt terhes feladattal megbirkózni nem képes, kedvevesztett író a türelmetlenkedő vármegyét a már korábban megirt s csak itt-ott rövidített vagy bővített, de ujabb adatokkal nem igen erősbített értekezéseivel, tanulmányaival igyekezett kielégíteni. így kerülhettek a monographiába olyan dolgok is, a melyek oda egyátalában nem. vagy csak per tangentem tartoznak. Pl. ha az író munkája terjedelmének s a történelmi anyagnak arányában röviden előadja azt, hogy a jászok a vármegye területének egy részébe letelepíttettek s ez által az a rész, mint kiváltságos kerület a vármegyétől elszakadt, ezt értjük ; de miért kell ezzel az eseménynyel kapcsolatban a jászok eredetéről, vándorlásairól, letelepítéséről, a jászokról mint népfajról. nevök eredetéről és jelentéséről, a jászok földjének illetékességéről (?) sat. 15 lapon keresztül összehordani és czáfolgatni mindazt, a mit egy rakás író elmondott ? — azt igazán nem értjük. A nyitja ennek és több. oda nem illő excursionak alig egyéb, mint az. hogy az író ezt a themát is kifejtette már egy korábbi értekezésében s hogy végkép feledésbe ne menjen, újból fölmelegíti. Nem csuda tehát, ha a monographic teljesen nélkülözi a rendszerességet. Az író az eseményeket nem kiséri lépésről lépésre, az anyagot nem csoportosítja korok és tárgyak szerint, hanem kikap belőlök egy-egy részletet, a felett hosszan elelmélkedik ; felsorolja a különböző írók — gyakran tigyelmet se érdemlő — véleményeit, azokat czáfolja vagy elfogadja a szerint a mint a maga fixa ideájával ellenkeznek vagy megegyeznek. E vitatkozásokban rendszerint a dolog felületén marad, külsőségekbe kapaszkodik s nem ritkán mulatságos etymologiákból farag magának döntő érveket. A ki Heves vármegye politikai, közigazgatási, nemzetgazdasági, művelődéstörténeti szerepét, fejlődését az Arpáds a vegyes házból származott uralkodóink korában, a Balássy könyvéből reméli megismerhetni, szomorúan csalódik. Egyes események képét töredezett tükördarabok vetik vissza, sohasem teljesen, hanem a tükördarab nagysága szerint kisebb-nagyobb fogyatékossággal. Még legtöbbet az egyházi életről tudunk meg. A szerző, maga is pap. irodalmi működését egyházmegyéje múltjának földerítésével kezdte s vele később is kedvteléssel foglalkozott. Az egri egyházmegye történeti adatait 3 kötetben bocsátotta közre, külön czikkeket irt annak alakulásáról, az egykori kemeji főesperességről, Budányi Tamás egri püspökről ;