Századok – 1897

Könyvismertetések és bírálatok - Bodnár Zsigmond: Az erkölcsi törvény alkalmazása. I. II. Ism. –R. –R. - 328. o.

TÖRTÉNETI IRODALOM. 329 megnemesül és egyetemessé lesz, az egyén felolvad a közben, az új eszme megszületik s hódításra indul. Útjában találja a meglevőt, a régit és azzal élethalál harczot kezd ; az új a régit megnemesíti, emez pedig amazt beviszi az életbe ; a kettő egymásba olvad s az emberiség haladásában egy új lépcsőfokot képez. (A czél betöltve.) De egyúttal az egyetemes és általános mind szűkebb körre szorul össze s lassanként megsemmisül s helyét a részleges, majd mint annak legkisebb paránya, az egyén foglalja el, mely az egyetemessel szemben teljes érvényre jut, de egyszersmind teljes felbomlást is idéz elő, úgy hogy egy új hullámvetésre van szükség, mely az emberiséget ismét összefoglalja az egyetemesben. S ekkor az bekövetkezik s fejlődésében ugyanazt az utat teszi meg újra és újra. A forma ugyanaz marad, csak a tartalom lesz más. A hullámvetés eleje az Idealismus kora, a közepe, a két elem küzdelme és összeolvadása az ideál-reédismusé; s a vége, a haladás a szétbomlás felé, a reálismusé. Mindenik fejlődési foknak egymástól eltérő s világosan felismerhető tünetei és jelenségei vannak, melyek nyilatkoznak az emberiség összes, vallásos, erkölcsi, politikai, társadalmi, művészeti és közgazdasági életében ; a megfelelő fokokon egymáshoz hasonlítanak s a múltnak történelmében világosan felismerhetők, a mint azt szerzőnk többször igyekszik is kimutatni. S az uralkodó eszme nyomása olyan egyetemes és kötelező, hogy annak hatása alól nem vonhatja ki magát azon kor egyetlen szereplője s egyetlen alkotása sem ; s az emberek élnek mindég az akkor uralkodó áramlat hatása alatt, a nélkül, hogy tömegükben sokat tudnának róla, vagy törődnének vele. Egy-egy hullámvetés tartama, az idők szerint, különböző nagyságú lehet ; a leghosszabb életű hullám a középkorban, 500 évig tartott ; az újabb korban átlag 100 év alatt jut el a fejlődés a szélső idealismustól a legszélsőbb realismusig. A mi hullámunk 1815 táján kezdődött s most járunk a vége felé. Azt hisszük, elég jól vázoltuk Bodnár felfogásának eszmei részét ; legalább igyekeztünk rajta. Hogy a három fejlődési fok tüneteit is ismertessük, a mint ő azokat elég érdekesen össze állítja több czikkében : arra itt nincs terünk, inkább a felfedezés lényegéhez egy pár szót. Hogy az emberiség fejlődése bizonyos törvények szerint történik, azt minden gondolkodó tudta ezelőtt is, különösen tudták a világtörténelem tanulmányozói. Hegel az ő fejlődési elméletével e század elején Európaszerte óriás feltűnést keltett s kiváló tanitványokat hódított minden országban. De a ki Hegelig el nem jutott is. ismerte azt az érvényesülő törvényt,