Századok – 1897

Értekezések - THURY JÓZSEF: A magyaroknak „szavarti-aszfali” neve - 317. o.

320 THÜR Y JÓZSEF. vorti (ujabbkori kiejtéssel szjevorti, szevorti) alakban található, Konstantinusz tehát éppen úgy /?-val írta át ebben az örmény szóban levő v hangot, mint Armenia egyik kerületének. Vajocz­dzor-nsik nevében, mely ő nála Bairtmo alakban található *) ugyan, ele helyesen Vajczőr-nak ejtendő. Ennek a kétféle argu­mentumnak ilyen találkozása tehát egészen meggyőzően bizo­nyítja, hogy a görög írónál levő Xafaoroi nevet is szavarti­nak ejtették. Továbbá ennek a névnek abból az alakjából, melyet a latin, arab és örmény irodalomban találunk, nem különben a persa fordításából (t. i. sziäbecse ; 1. alább), még az is világossá lesz előttünk, hogy maga, a tulajdonképpeni népnév csak szavarti, nem pedig az egész szavarti-aszfali (a mint Konstantinusznál láthatjuk) ; s hogy ez a szavarti, vagy bár szabartoi, nem görögös pluralisa egy szavart, vagy akár szabart névnek, hanem egyes számú alak, úgy hogy a pluralisa latinul savorti-i, örményül pedig szjavorti-k. Időrendben legelső történetíró, a ki a szavarti-aszfali népről beszél, az örmény János patriárkha, melléknevén Bad­mapan, azaz historikus.2 ) Abban az időtájban született, mikor a magyaroknak egyik felekezete Lebed'iából Perszisznek bizo­nyos részébe költözött s mint kortárs, sőt befolyásos szereplő éppen azon eseményekben, melyekben a szavarti-aszfaliknak is volt részük, a 854. évtől kezdve emlegeti ez utóbbiakat. Második történeti kútfőnk szerzője az arab Maszúdi, kinek állandó lakhelye Bagdad volt s ott írta 943-ban »Murúds­ezzeheb« cz. munkáját, melyben megemlékezik a szaavrti-asz­falikról is. Csak ezek után következik Konstantinusz császár, mint a ki János patriarkha után 25, Maszúdi után pedig 8 évvel írta munkájának azt a fejezetét, melyben a magyarokról beszél. A többi örmény írók, a kik részint mint kortársak, részint János patriarkha és más régi források nyomán beszélnek a szavarti-aszfalikról, következők : a) Aneczi Sámuel a XII. században (a 854—855. évekre vonatkozólag; Chronologiáját 1179. írta); b) Partzerperteczi Vártán, a ki 1267—1270 közt írt (a XI. század első felére vonatk.) ; c) Orpelián István a XIII. század második felében (írt 1287-ben; egykorú); d) Csámicsián Mihály a mnlt század közepén (a 854—856. évekre ') Mémoires historiques et géographiques sur l'Armenie. Par M. J. Saint-Martin. Paris, 1818. I. köt. 143. -) Született Traszkhanagerdben, Tovin városa közelében. Meghalt 925-ben. Patriarkha volt 897 —925-ig. Munkája : Armenia története. Meg­jelent Jeruzsálemben 1843. Terjed a 925. évig. L. Saint-Martin id. m. I. 439.

Next

/
Oldalképek
Tartalom