Századok – 1897
Értekezések - THURY JÓZSEF: A magyaroknak „szavarti-aszfali” neve - 317. o.
A MAGYAROKNAK »SZAVARTI-ASZFALT« NEYE. 321 vonatk.) ; e) Inclsidsián Lakács a jelen század első felében (a X. századra vonatkozólag). Az arab írók közül a XIII. századbeli lbn-Al-Athir emlékezik a Persziszben lakó magyaroknak viselt dolgairól a 854. és 910. évekből (műve : Kaniilet-tevárikh; írta 1230-ban). Végre az európai tudósok közül a XVII. század közepén élt Buxtorf János bázeli tanár tartozik, ebben a tekintetben, az említett keleti írók csoportjába,1} Lássuk már most a felsorolt kútfők nyomán, hogy hova költözött és liol lakott a szavarti-aszfali nevű magyarságnak Lebediában elvált része ? Konstantinusz császár — mint tudjuk — erre a kérdésre nagyon határozatlanul felel, azt mondván, hogy az említett töredék kelet felé, Perszisznek egy részében telepedett meg. Bizáncztól — hói a császár lakott és írt — az egész Perszisz,, vagyis a persa birodalom, kelet felé esik s így nem tudjuk, hogy ennek melyik vidékét akarja értetni. Közelebb vezet bennünket egy lépéssel Buxtorf Jánostudósítása. Ez ugyanis a XII. században élt Jehuda ha-Levinek »Kozri« cz. vallás-philosophiai munkáját »Liber Cosri« czímen 1660-ban Bázelben kiadván, közli benne latin fordításban József kozár királynak (960) és Khászdái ben Jiczkhák ibn Sáprutnak levelezését. S mivel a kozár király levelében — mint ismeretes — Thogarmának 10 fia között említve van a Szavir név is, a szerző, illetve kiadó e név magyarázatául ezt a megjegyzést teszi: »Savortii Armeniam incolentes et Savir decimus filiorum Thogormae.« — A szavortik, vagy Konstantinusz írása szerint szavartik, tehát Perszisznek észak-nyugoti részében laktak, minthogy annak idejében Armenia is része volt a persa birodalomnak. — De még Armenia is nagy terület ; annyit azonban már tudunk, hogy ebben az országban kell tovább kutatnunk s az örmény írókhoz kell fordulnunk. Csámicsián Mihálynál egy, alább majd szórói-szóra idézendő helyen — hol az arabok harczát beszéli el (János patriarkha nyomán) a szjavorti néppel a 854. és 855. években azt olvassuk, hogy ez utóbbi nép Udi tartományában lakott. Ezzel egyezőleg továbbá Indsidsián is azt írja,2 ) — szintén János patriarkhára hivatkozva — hogy » Udi tartomány lakói szjevortiknak [vagy szevorti] hivattak.« Udi tartomány pedig Armeniának északi részében esik, a Kúr folyó alatt, úgy hogy határai északról a Kúr vize, délről a 9 Buxtorf János 1599-ben született Bázelben és lG64-ben haltmeg ugyanott. 1630-tól fogva a héber, illetve sémi nyelvek tanára volt Bázelben. 2) Archaeologia. Velencze, 1835. I. köt. 262.
