Századok – 1897
Könyvismertetések és bírálatok - Tagányi Károly: Az erdészeti oklevéltár. I. II. III. kt. Ism. Lőrincz Béla 137. o.
154 TÖRTÉNETI IRODALOM. tetéseket vonhatunk belőle a bajok keletkezésére és nagyságára.1 ) A realitásban persze e két sor tényező nem lépett fel egymástól különváltan, ugy mint azt mi előadtuk, nem is oly időrendben, a mint őket említettük. Sok közülök ép egy és ugyanazon időben volt hatékony s nem kevés közülük kölcsönösen paralysálta egymást. Azt tehát, a mit mi az előadás világossága kedveért és próbaképen ketté osztottunk, az erdők jövendő biographusának, ha chronologice járna el, ismét egyesítenie kell majd. Hogy mikép oldhatja meg feladatát, arra nézve legjobb utmutatásul szolgálhat neki az a negyven s egynehány lapnyi bevezetés, melyet Tagányi az oklevéltár elé irt s melyben igen czélszerűen osztva be tárgyát, azzal a higgadt körültekintéssel meg önállóságra valló törekvéssel, mely korábbi publicatióit oly előnyösen jellemzi, ecseteli ha nem is magának a magyarországi erdőnek, de legalább az erdőgazdaság fejlődésének főbb pliasisait. Mi alig találtunk az egész oklevéltárban igazán tényleges adatot, melyet Tagányi e bevezető tanulmányában a kellő helyen és módon nem értékesített volna. Ezzel nem mondjuk, hogy ez oklevéltár alapján és kizárólag csak ezen az alapon a magyar erdészet történetét teljesen meg lehetne irai. Nem tudjuk, mi minden rejtőzik még a levéltárakban s egészen illetéktelenek vagyunk megítélni, mennyiben volt szerencsés Tagányi a levéltári iratok óriási tömegéből való válogatásában. Szakértelmén bizonyára nem mult, hiszen e tekintetben nincs hazánknak nálánál nagyobb szakértője, de talán igenis az időn, melylyel rendelkezett. Az előszóból látjuk, hogy az anyag gyűjtésére és másoltatására mindössze csak két rövid évet adtak megbízói. Csoda volna, ha elég fontos dolgok nem kerülték volna el még oly éber figyelmét. Az időnek ez átkos rövidségét okolom azért is, hogy Tagányi a bureaucratikus századok okleveleit in extenso közölte. Hiszen érthető, hogy gondos excerptumokra nem futotta az idő, érthető, de sajnálatos. Mily rettenetes molestől szabadíthatta volna meg igy ez oklevéltárt, melyet bizony nehézkessé tesz a sok tárgyi és alaki ismétlés.2) Ha annyi időt szentelhetett volna munká') Mellesleg említem csupán, hogy főkép a baj koronkénti mérveinek, az erdők mindenkori területének és minőségének pontos megállapítása okozza majd a legtöbb nehézséget annak, ki Tagányi munkája alapján a magyar erdők történetét meg fogja irni. Annál nagyobb nehézséget, mert nincsen országos felvételünk, mely régebbi volna II. József nagy kataszteri munkálatánál. E munkálatból már ezért is jó lett volna legalább tájékozásul egynehány táblázatot egybeállítani. 2) Igy például untató módon hasonlítanak egymáshoz a fernezelyi erdőbiró részére kiadott 1780-diki utasítás (II. köt.. 432—437 1.) az ugyanaz
