Századok – 1897

Könyvismertetések és bírálatok - Tagányi Károly: Az erdészeti oklevéltár. I. II. III. kt. Ism. Lőrincz Béla 137. o.

151 TÖRTÉNETI IRODALOM. kormányzat gondja lenni. E gyűjteménynek egyik főérdekessége a tanácsoknak, utasításoknak és rendeleteknek az a valóságos özöne, mely a XVIII. század közepe óta a nagyobb és kisebb birtokosokra, a jobbágyokra, községekre s iskolákra zúdul s mely őket több-kevesebb sikerrel újabb és újabb fásításra buzdítja. Kapcsolatban az eddig felsoroltakkal, illik legalább futólag megemlékeznünk hazai erdőrendtartásainkról is. Nem azért, mert ezek az erdőrendtartások a legérdekesebb és legmegbízhatóbb erdészeti kulturképek (pedig ebből a szempontból sem ajánlhatók eléggé a beható tanulmányozásra), hanem mert csak ezeken lehet kézzelfogliatólag kimutatni az általános erdészeti fejlődésnek legfontosabb oldalát : miként nyomul előtérbe és miként diadalmaskodik nálunk is az a felfogás, hogy az erdők conserválása a közügy érdeke. Nem minden czélzat nélkül használtuk a diadal szót. Ezzel azt akarjuk jelezni, hogy a közfelfogásban beállott változást bizonyos harcz előzte meg, erős érdekküzdelem. Az erdőbirtokos ugyanis jogára hivatkozik. Az erdő, úgy mond, az ő feltétlen tulajdona, melylyel korlátlanul rendelkezhetik. Hogy miként értékesiti, abba senkinek semmi beleszólása. Földjén, mig az övé, irthat és ültethet, vágathat és döntethet tetszése szerint. A közérdek meghökken, s ez érthető. A tulajdon szentségéhez csak vonakodva nyúl. Követelni ínég nem mer, s ezért kérésre és tanácsadásra fogja a dolgot. Gondold meg, ugy szól, hogy a ía semmi más substantiával sem pótolható s ha elpazarlod, ugyan mivel él és dolgozik majd a jövő nemzedék? Am tartsd meg erdődet és élvezd, de élvezd előrelátással. okosan, tekintsd mint hitbizományt, melynek állagát sértetlenül kell átengedned utódaidra. Az én kezemet meg ne kössed, felel a birtokos. Az erdő tőke és érték, melyet nem szabályozhatnak, csak gazdasági törvények. A mily mértékben szükség lesz a fára, oly mértékben emelkedik az ára. Itt a correctivum. A fogyasztás a termelés szerint fog igazodni és a termelés a fogyasztás szerint. Erdekem gondoskodni róla, liogy a világ, mig arra szüksége lesz, fából soha ki ne fogyjon. De a közérdek aggodalmát ez okoskodás el nem oszlatja. Gondosan figyeli országszerte az erdők sorsát s megfigyelése során egy nagy felfedezést tesz. Ilájő, hogy az erdők helyzetétől és mennyiségétől függ a levegőnek és talajnak nyirkossága ; rájő, hogy ily módon az erdőtől fiigg a helyi klima, minden