Századok – 1897

Értekezések - BÉKEFI REMIG: Székesegyházi iskoláink szervezete az Anjou-korban - I. közl. 125. o.

SZÉKESEGYHÁZI ISKOLÁINK SZERVEZETE AZ ANJOU-KORBAN. 129 «lőtt tartsa mindazt, ami az oktatás szellemét és módját tekintve testületi törvénynyé lőn.1

) Tantárgyak. — Kérdés most már, minő tárgyakat tanítottak a XIV. századi székesegyházi iskolában? A statutum megköveteli, bogy a »lector«, vagy »sublector« az iskolásokat legalább is azon alapvető ismeretekre tanítsa meg, amelyeket hasonló helyeken, vagyis a székesegyházi iskolában törvény vagy szokás szerint elő szoktak adni.2) íme, a mi iskoláink mily szigorúan követték a külföldi mintákat. Hiszen a székesegyházi (káptalani és kolostori) iskolákban Európa szerte voltak elemi osztályok. Ezekben a latin olvasást, írást, számolást, gregorián éneket és a latin nyelvet tanították.3

) Az meg kétségtelen, hogy a statutum -ezt az elemi oktatást érti, midőn alapvető ismeretekről beszél. Az elemi tanulmányok befejeztével a hét szabad mesterség (septem artes liberales) tanítása következett. Ez két csoportra — trivium és quadrivium — oszlik. Amabba a »grammatica«, »rhetorica« és »dialectica«, emebbe meg a számtan (arithmetica), csillagászat (astronomia), zene (musica) •és a geometria tartozik. Az első csoport tanításáról vannak adataink. Az esztergomi »visitatio canonica« a sublectortól megvárja, hogy naponkint bárom előadást tartson.4) A váradi statutumból megtudjuk, minő előadásokról van itt szó. E szerint reggel előadták a yrammaticát, és pedig oly keretben, amint a tanulók összessége5

) (universitas) megbírta. Ezután mindjárt közetlenül, vagy — ha czélszerűbbnek mutatkozott — csak délben, a felnőttebbek és a tanulékonyabbak részére, bővebben értelmezték a grammatical szabályokat, vagy 9 »Ipse vero succentor bene consideret, qualiter quos de suis scolaribus instruat de mane, meridie et horis aliis, et attendat racionem et sensum constituoionis superius de sublectore, que incipit : Ut modum •docendi.« (Tkalcic : Mon. Hist. Episc. Zagrab. T. II. 82. 1.) 9 »Item regere scholas, seu interressentes scholis nostris doeendo utiliter in primitivis saltem scientiis, prout de iure et locorum solemnium, «altem nostro similium, de bona consuetudine requiritur, per se, vei per sublectorem.« (Bunyitay: A váradi kápt. legrég. stat. 90. 1.) 9 Ezen ismeretek közlésének módját részletesen ismertettem »Árpádkori közoktatásügyünk és a veszprémi egyetem létkérdése« cz. tanulmányomban (Századok. 1896. 213 — 214. 1.) 9 »Item dictus Sublector tenetur regere Scholas, et omni die très lectiones in Scholis legere, quibuscunque audire volentibus sibi subiectis.« (Batthyany : Leges eccl. T. III. 310. 1.) 9 A zágrábi statutum ezt igy fejezi ki : . . . »grammaticalia pro •capacitate plurium studentium necessaria.« (Tkalcii : Monumenta Hist. Episcop. Zagrab T. II. 78. 1.) SZÁZADOK. 1897. II. FÜZET. 9