Századok – 1897
Értekezések - BÉKEFI REMIG: Székesegyházi iskoláink szervezete az Anjou-korban - I. közl. 125. o.
130 BÉKEFI REMTG. pedig a logicát adták elő.1 ) Ezt a logicát a középkorban közönségesen »dialectica«-nak hivták.2 ) Az auctorok3 ) rendszeres olvasására az iskolában nem fordítottak nagy gondot. Ugy gondolkodtak, bogy aki az előbb érintett dolgokat megtanulta, a szöveg szellemét és értelmét magától is, vagy legföllebb kevés segítséggel felfogja, —- a mint a tapasztalás igazolja. A váradi statútumokból tudjuk, hogy itt voltaképen költői művekről van szó; hiszen a szövegben »Poeticalia«-t olvasunk.4 ) Délután Zágrábban a »Vesperae« után, Váradon meg a »Nona« és »Vesperae« között, vagy amikor alkalmasnak Ígérkezett, a szónoklattal foglalkoztak. Erre azért fordítottak gondot, liogy az elmét fejleszszék s a növendéket a helyes latin kiejtésre 5) megtanítsák.6 ) A váradi statutum szabad kezet enged abban, bogy a scliolasticus az elülirt órákon kivül, vagy énekes s ünnepnapokon bölcseleti vagy más ismeretekre oktatgathatja növendékeit, -a mint tudniillik alkalmasnak vagy szükségesnek látja.7) 9 ... »de mane legát grammaticalia pro capacitate universitatis studentium scholarium necessaria, ct postea immediate, si fieri potest, vei in meridie adultis et docilibus logicalia. alias de regulis grammaticalibus exponendo, et intellectui audientium diligenter imprimendo.« (Bunyit. : A váradi kápt. legr. stat. 92. 1.) 9 A grammatiea és dialecüea előadásának módját és eszközeit leirtani : Árpádkori közoktatásügyünk és a veszprémi egyetem létkérdése cz. értekezésemben (Századok. 1896. 215 — 219. 1.) 9 »Auetores autem non videntur legendi ordinarie, quoniam in premissis eruditi per se, vei cum modico adiutorio ijisorum sensum et intellectum babere poterunt de facili, sicut hoc experiencia manifestât.« (Tkalcic: Monumenta Hist. Episc. Zagrab. T. II. 79. 1.) 9 »Poeticalia vero non videntur esse legenda.« (Bunyitay : A váradi kápt. legrég. stat. 92. 1.) 9 . • »post vesperas immediate.« (Tkalcic: Mon. Hist. Episc. Zagrab. T. II. 78. 1.) — ... »inter nonam vero et vesperas, vei dum sibi opportunius videbitur, insistât declamationibus, ut pneri reddantur habiles ad intelligendum, recteque latine proferendum.« (Bunyit. : A váradi kápt. legr. stat. 92.) 9 A zágrábi statutum »declinacio«-ról beszél: . . . »ac post vesperas immediate declinacionibus insistât pro modulo singulorum.« (Tkalcic : Monum. Hist, Episc. Zagr. T. II. 78. 1.) Részint a dolog természete, részint az egybevetés a váradi kápt. statútumaival meggyőz, hogy a szövegben a »declinationibus« irásbiba, s helyette » declamationibus«-nak kell lennie. 9 »Post bec tarnen non preeludimus viam scholasticis, quin ipsi seholares suos per se vel alios aliis horis vel diebus cantoralibus et festivis solemnitatibus in philosophicalibus yel aliis facultatibus instruant, prout fuerit expediens, seu etiam opportunum.« (Bunyitay : A váradi kápt. legrég. statútumai 92 — 93. 1.) A zágrábi statutum itt már sokkal szűkebb szavú : »Per hec tarnen non precluditur via scholastica, quin
