Századok – 1896

Könyvismertetések és bírálatok - Dr. Komáromy András: A borosjenei Tisza-család ősei. Ism. D. L. 551

TÖRTÉNETI IRODALOM. A borosjenei Tisza-család ősei. Irta dr. Komáromy András. Budapest, 1895. 8-r. 162 lap. Volt idő, és még nem is olyan régen, mikor egy nemzet története egyértelmű volt a királyi család s a mellett a nevezetesebb szerepet játszó családok biografikus történetével közbeközbe csataleírásokkal élénkítve. Ma már ez elavúlt irány s helyet adott egy másiknak, a mely szerint a nemzet életét mozgató eszmék, a nemzeti intézmények, alkotmány, mívelődés fejlődése stb. méltóbb tárgya a történetírásnak. Ha ez által a családtörténet megszűnt is a történet elsőrendű forrása lenni, azért megmaradt egyik legnélkülözhetetlenebb segédtudományának. Ennek oka abban rejlik, hogy a családi történet számtalan oly vonást őriz meg, a melyek a nemzet beléletére vonatkoznak és mert a nemzetet átalakító nagy eszméket olykor csak egyes családok képviselik s olykor a nemzeti jellemvonás egyes családokban tisztán kifejezésre jut stb. Ez és ehhez hasonló előnyök a családtörténetnek még mindig kiváló érdeket kölcsönöznek s a Tisza-család története is e szempontból bir ránk nézve fontossággal. A borosjenei Tiszacsalád, mint annyi sok más nemesi családunk legrégibb történetére vonatkozólag igen gyér adatok maradtak fenn, s ezek egy részénél az összekötő kapcsot legfeljebb a névazonossága nyújtja, ez pedig nem mindig az egy családhoz tartozásnak kétségtelen bizonyítéka. Tisza szem&ynévxel már az Árpádház alatt találkozunk, egy II. Endre király alatt 1211. évben kelt oklevélben Tyza filius Nuuhu nevű udvarnokról van említés, mintegy száz évvel későbben egy Tisza (Thesa, Thysa, Tyssa) mester szerepel, a ki mint Mária királyné apródja kezdi pályafutását s később mint I. Károly második nejének Erzsébetnek ajtónállója hű szolgálatai jutalmáúl Érd, Ladány és Üröm falukat kapta s ezeken kivűl Boros-Jenőn is volt jószága. De nem a zaránd-34*