Századok – 1896

Könyvismertetések és bírálatok - Szendrei János: Magyar hadtörténelmi emlékek az ezredéves országos kiállításon. Ism. Bárczay 829

TÖRTÉNETI IRODALOM. ,831 magyar nyeregnek nem ez a nyúlvány egyedül, hanem az ív és a két fa-oldallap adja meg jellegét. A széban forgó íveket kápának nevezik akár van rajtuk gomb- vagy kanálszerű nyúlvány, akár nincs, akár elől van, akár hátul, s ezért helyesebb lett volna a 391. lapon a nyereg hátulsó támlának nevezett részét hátulsó kápának mondani. Az elmondottak esetleges tekintetbe vétele természetesen csak a magyarnyelvű újabb kiadásra nézve volna kivánatos, de a franczia kiadásban szükségesnek tartanám az István ifjabb király lovas pecsétének leírásában a zászlót oriflamme helyett másként nevezni, mert oriflamme zászló ugyan, de nem minden zászló oriflamme. Oriflamme specialis neve a franczia birodalmi zászlónak. Eleintén valamennyi franczia birodalmi zászlónak, később csak annak, a melyet a Saint-Denis-i apátság kincstárában őriztek s a király előtt hordoztak Vastag Lajos uralkodása óta, a mikor e zászlótartói méltóság a vexini grófsággal a koronára szállott. De nemcsak azért kerülendő a szóban forgó zászlónak oriflamme néven való nevezése, mert nem volt franczia birodalmi zászló, hanem azért is, mert czímer van rajta, holott az oriflamme-011 nem volt. A franczia király zászlaja kék volt és a szövetre arany liliomok voltak hímezve, az oriflamme pedig vörös, eleintén himzés nélkül,1) később arany lángnyelvekkel. Ezen arany lángnyelvek azonban nem voltak czimerképek, hanem jelképei az oriflamme névnek (auri, ori=arany, flamme=láng.) A könyv külseje nagyon díszes, a képek benne tiszták s a legtöbb ilynemű munkák illustratióinál jobbak. Ennélfogva e munka nemcsak nélkülözhetetlen kézi könyve lesz a hadtörténelmi emlékek tanulmányozóinak, de dísze könyvtáruknak és kedves emléke azon gazdag gyűjteménynek, a melynek sikerült rendezése a szerzőt is dicséri. BÁRCZAY. Török történetírók. A ra. t. akadémia történelmi bizottságának megbízásából fordította és jegyzetekkel kisérte Thúry József. II. kötet. Budapest, 1896. Magyarország XVI. századbeli történetének nem csekély fontosságú forrásait képezik az akorbeli török történetírók, kiknek adatai azonban eddigelé fölhasználva nem igen voltak, *) Az oriflamme név nem is azon arany lángnyelvektől ered, a melyeket később rá hímeztek, s a mely régi nevét jelképezte, hanem aranyos nyelétől és csikókba szabott voltától. Hiszen ismeretes, hogy a csikókba szabott zászlót a középkorban latinul flammatumnak, francziául pedig flamme-nak nevezték.