Századok – 1896

Könyvismertetések és bírálatok - Szendrei János: Magyar hadtörténelmi emlékek az ezredéves országos kiállításon. Ism. Bárczay 829

832 TÖRTÉNETI IRODALOM. ,832 mit részben a nyelv idegen volta okozott. Ujabban a török történeti feljegyzések rendszeres fordítása megindulván, történetíróinknak is hozzáférhetőbbé tétettek ezen, eddig mintegy két lakattal lezárt, források. Thúry Józsefé az érdem, hogy a török forrásokat, a magyar nyelvbe való rendszeres átültetéssel, velünk közelebbről megismertette. Nemrég jelent meg a török történetírókat tartalmazó gyűjteményes munkájából a II. kötet, mely első sorban űjabb négy történetíró munkájával ismertet meg bennünket, u. m. Lutfi pasa, Ferdi, Dselálzáde Musztafa, Szinán csaus és Kátib Mohammed munkáival. Lutfi pasa az első, kivel Thúry minket megismertet. Mint gyermek került II. Bajezid udvarába mint annak komornika. Úgy látszik, ebbeli állásában jól tudta felhasználni a viszonyokat, mert gyors egymásutánban emelkedett. 1537-ben már vezér volt, s Szulejmán szultán nővérét adta hozzá, két évvel rá AjásZ pasa helyett nagyvezér lett, de már 1541 tavaszán nyugalomba menesztetett. Több munkája közöl az Oszmán-ház történetét tárgyaló bir reánk becscsel. Kútforrásai a kora előtti eseményekre vonatkozólag régibb történeti munkák, az ujabbakra nézve pedig a saját közvetlen tudomása, mely, mint mondja, az 1507. évvel veszi kezdetét. Munkájában főleg azon részek érdekesek reánk nézve, melyekben a mohácsi csatát, Buda elfoglalását, az 1543-iki hadjáratot irja le. A mohácsi hadjáratban. mint mondja, maga is részt vett; munkáját 1554-ben írhatta, Ferdi életviszonyaira nézve nem vagyunk oly szerencsés helyzetben, mint Lutfi pasánál. Életviszonyait nem ismerjük, s róla csak annyit tudunk, hogy I. Szulejmán alatt élt, s irta a törvényhozó Szulejmán szultán története czímű munkáját. Szulejmán magyarországi hadjáratainak leírását adja, keleties képekkel átszőtt nyelvezetben, de oly élénken, miszerint azon benyomást kelti föl bennünk, hogy szemtanúval van dolgunk. Ép oly keveset, mint Ferdiről, tudunk Szinán csaus életviszonyairól. 1526-ban találjuk először nevét említve, hogy mint udvari csaus az ez évi hadjáratban és a mohácsi csatában részt vett. 1533-ig aztán semmi nyoma, ekkor újból találkozunk vele mint üzenetvivővel Kliajreddin pasához, ki az Y. Károly császár ellen a Földközi "tengeren folytatott háborúk fővezére volt. Kliajreddin pasa megbízásából megírta a pasa viselt dolgainak történetét, Busztem pasa felszólítására az 1543-iki hadjáratban mint hivatalos történetíró vett részt, s ezen megbízásnak eredménye az 1543. évi hadjárat történetéről szóló munka, melyben a szemtanú közvetlenségével szólva, az ezen évi hadjárattörténetének forrásai között a legelső helyet foglalja el.