Századok – 1896

Tárcza; Állandó rovatok - Vegyes közlések - 857

858 TÁRCZA. világot vet. Sok mellőzés s keserűség érte életében, melyek ellen a munkában keresett vigasztalást. Utolsó munkáit az alsó-fehérmegyei történelmi társulat évkönyvében adta ki. Nyugodjanak porai békében ! — A MILLENIUMI EMLÉKSZOBROK közül kettőt avattak fel október 18-án az ország két végpontján: a nyugotin és keletin. Az elsőt Dévényen, hol a kormányt br. Jósika miniszter képviselte. Nagy lelkesedéssel ment véghez ez a fényes ünnep, mely misével kezdődött, melyet Boltizár József püspök mondott, azután Jósika miniszter a kormány nevében átadta Pozsony megye közönségének az emléket, melyet a megye nevében Zsigárdy Gyula vett át. A közelben felállított honvédszázad ekkor sortüzet adott és a hegyek ormain mozsárlövések jelezték az emlékmű átvételének pillanatát. Az ünnep a Szózat eléneklésével ért véget. A másik emlék a Czenken állíttatott fel Brassó mellett. Az ünnep itt is isteni tisztelettel kezdődött, melynek végeztével az impozáns menet felment a Czenk hegyre, hol Perczel miniszter tartott gyújtó hatású beszédet, melyben megemlékezett arról is, hogy a magyar nemzet a kívülről bejötteket testvéri szeretettel fogadta keblére. A lelkesedés lecsillapulása után Jacobi Károly polgármester magyar beszéddel vette át az emléket. Azután német nyelven felszólította polgártársait, hogy az emlékmű látásakor jusson eszükbe az, hogy ők a magyar hazának polgárai és hogy több mint 700 éven át osztoztak a közös hazával és a magyar nemzettel bubán, örömben. Végül felszólította őket, hogy mint őseik, ők is maradjanak hű fiai a hazának, mert a különböző nyelvű és vallású lakosság hű és becsületes összetartása emelheti és szilárdíthatja meg a haza jólétét. Ezt az ünnepélyt is férves bankett zárta be. Óriási tapsot és nagy lelkesedést keltett Müller püspök toasztja az igaz hazafira, melyben kijelentette, hogy ő és hivei telies szívvel-lélekkel vesznek részt a magyarság ünnepében, mert a magyarok hatalmuk tudatában sem feledkeztek meg kötelességeikről. Sajnálja azokat, akik ezen az ünnepen megjelenni nem akartak. — A MILLENNIUM ALKALMÁBÓL több hírneves tudós látogatta meg budapesti könyv- és levéltárainkat. Igy Kostrencic Iván. a zágrábi kir. könyvtár igazgatója, továbbá Papée Erigyes, a lembergi egyetemi könyvtár custosa, a ki a krakói akadémia megbízásából levéltári kutatások s a milleniumi kiállítás megtekintése s tanulmányozása czéljából körutazást is tett Magyarországon. Ő maga a Jagellók korát tette tanulmányai tárgyává, főkép azon időtől kezdve, hol Dlugoss nagybecsű története véget ért. tehát a XV-ik század utolsó éveit. Igen gazdag aratása volt Lőcsén,