Századok – 1896

Értekezések - KROPF LAJOS: Pászthói Rátholdi Lőrincz zarándokolása 716

KROPF LAJOS. PÁSZTHÓI RÁTHOLDI LÖRINCZ ZARÁNDOKLÁSA. 717 szatócsboltba került.1) Veszteségünk némileg pótolva van már most, mert sikerült nemrég a British Museumban egy régi colligátumban egy magyar ember purgatoriumi útjának leirását fölfedeznem ily czímen »Prohemium memoriale super visitatione Domini Laurencii Ratholdi2) militis et baronis Vngarie factum de purgatorio sancti Patricii in Insula Hibernie.« Mindenesetre Tar Lőrincz uram útjával van itt dolgunk. Mint tudjuk, a Taariak és Pászthóiak rokon családok voltak s mindketten a Ráthold nemzetségből származtak. 1454-ben Taari György a Pászthóiakkal megegyezett, hogy családjaik egyikének kihaltával egymás birtokait örököljék. Csánki szerint, a Taariak ez időtájt nemcsak Taarnak hanem Pászthónak is voltak földesurai és 1472-ben magvuk szakadt.3) Fölötte valószínű tehát, hogy Tinódy összezavarta a Pászthói nevet a Taarival, és a Taari nevet azonkivűl még átváltoztatta Tarra. A további kutatásnak kell azonban e kérdést véglegesen eldöntenie. Egyelőre bennünket Pászthói Rátholdi Lőrincz zarándokútja érdekel. Az illető colligátum könyvtári jegye Royal MS. 10. B. IX.; a »Prohemium Memoriale« a 36. levél hátán kezdődik és a 44. levél hátán végződik. A kézirat mint már neve is mutatja a királyi gyüjteménynyel került a British Museumba. Az irás jellege után Ítélve Lőrincz lovag útját is azon szerzetes másolta, ki az első lap élén igy nevezi meg magát »Henricus Cranebroke monachus Ecclesiae Christi Cantuarensis. Anno verbi incarnati 1461.« A modern bekötésben lévő kötet első lapján fölül továbbbá Cranmer Tamás canterburyi érsek, alúl Lord Lumley aláirását viseli. E két aláirásból megtudjuk a kézirat további viszontagságait. A kötet t. i. számos mással együtt Cranmer Tamásnak »Véres« Mária angol királynő, a vakbuzgó II. Fülöp feleségének, uralkodása idejében bekövetkezett kegy- és hivatalvesztése után vagy Henry Fitz-Alan, Earl of Arundelnek révén vagy pedig egyenesen ez utóbbi vejének Lord Lumleynek birtokába került, kik mindketten szenvedélyes könyvgyűjtők voltak. Ez utóbbi nevelője volt Henrik, walesi herczegnek, I. Jakab király fiának s 1609-ben 0 BMKT. III. 468. — Az Akadémia Évkönyvei III. 116. 2) A szövegben »Laurentius Ratholdi de Pastothe. 3) Nagy Iván (Magyarország családai IX. 132.) szerint a Pászthói család élt még a XYI. század elején is. Szederkényi (Hevesvármegye története. II. 312.) emlit egy Pásztóhi Gergelyt, ki még 1599-ben életben volt. Lásd továbbá Csánki Dezső, Magyarország földrajza I. 52. 53. 55. 77. és 85. és Pesty Frigyes, Eltűnt régi vármegyék I. 150, 151. — Ez utóbbi szerint Tar ma is virágzó helység a Mátra tövében, Pásztó szomszédságában.