Századok – 1896

Értekezések - KROPF LAJOS: Pászthói Rátholdi Lőrincz zarándokolása 716

718 KROPF LAJOS. bekövetkezett halála után tanítványa vásárolta meg könyveinek legnagyobb részét. A királyi gyüjteménynyel azután 1757-ben kötetünk is II. György ajándékából a British Museumba került.1) A kézirat közli (másolatban) Zsigmond király véd levelét az útra készülő lovag számára, melyből megtudjuk, hogy »Magnificus vir Laurencius Ratholdi de Pastothe, Magister Dapiferorum et supremus dispensator, ex generosa sanguinis propagine de senioribus Regnorum nostrorum baronibus exortus, et in nostra aula regia a puericia suae aetatis nutritus et cognitus, in nostrisque prosperis successibus et adversis íidelis inventus et constans«, az ájtatosság szellemétől fölgerjesztve zarándok-utra készül Szent-Jakab sírjához Compostellába és Szent-Patrick purgatoriumába Hiberniában »et suae mentis pulchritudine ductus pro actibus militaribus exercendis et augendis, diversa mundi climata perlustrare intendat.« A király azért védelmet és utazási engedélyt kér mindenkitől a lovag és kísérete számára (eidem Laurencio Ratholdi et suo comitatu cum predictis suis rebus et família).2) A levél »in castro nostro sancti Georgii«3) van keltezve 1408-i január 10-éről.4) Lőrincz lovag azonban vagy nem indúlt el azonnal útjára vagy pedig sokáig mulatott útközben, mert csak 1411-ben érkezett meg Dublinba, Irland fővárosába, »in apparatu condecente militari cum heraldo suo ceterisque sibi servientibus prout decuit,« hol a vezeklők rendes szokása szerint »megközelítette« (appropinquans) és ájtatosan imádta az ott őrizett szent ereklyét t. i. »Jézus furkós botját,« melyet »úgy olvassuk a különböző Szent atyák irataiban,« a Megváltó maga adott át szent Patricknak és melylyel ez, egyebek közt, kikergetett ') Book-Collectors Part 1. p. 5. London, Quaritch 1892. -) Egy kissé javítottam az eredetinek rosz latinságán. 3) A nevezett vár alatt a körösmegyei Szent-György várat kell érténünk, mely tehát már 1408-ban a király birtokában volt, azaz sokkal korábban mint Csánki Dezső gyanította. L. Körösmegye a XI7. században Akad. értek. XV. k. 2. sz. 14. 1. — Hogy pedig a körösmegyei várat kell értenünk, az világos Zsigmond itineráriumából. Eáth Károly szerint 1407. decz. 17-én Csáktornyán volt a király, honnan Körösre ment, hol Verőcze és Körösmegyék nemességével nagy gyűlést tartott 1408 febr. 13-án. 4) A dátum igy hangzik : »anno domini m'illesimo CCCC000 octavo, decimo die mensis Januarii, Indictione quintadecima, Regnorum autem nostrorum anno vicesimo sub appensione majoris et authentici sigilli nostrae majestatis.« Az indictio az 1408., az uralkodási év azonban az 1407. év mellett bizonyít, mert Zsigmond uralkodási éveit 1387. márczius havától számítja. L. Knauz Kortan-ó,t. Valószínűleg a »vicesimo« szó után, a másoló tollában maradt »primo.« 1407. január 8-án Zsigmond Budán tartózkodott. L. Ráth Károly, A magyar királyok tartózkodási helyei.