Századok – 1896

Értekezések - JAKAB ELEK: Székely telepek Magyarországon - II. és bef. közl. 693

694 JAKAB ELEK. a múlt század vége felé a kettő egyesült s az utóbbi nevet vette fel. Nevezetes régi romladozott vára, Fényes szerint, a ki művét 1851-ben írta, akkor földdel benőtt rom volt, a várostól észak felé a rétek között. Mikor épült? nincs tudva, a krónikaírók nem jegyezték fel. De az építés módja nevezetes, azért, mivel a vízbe levert czövekek közé rakott vastag falai szintén vastag gerendával voltak beborítva és földdel meghordva, a várfenéknek egész területe ismét keményen kiégetett téglából rakott fallal volt körülkerítve és megerősítve. Úgy látszik, a vizén, áthidalással épült várról van a Székelyhíd elnevezés. így állott fenn e vár 1663-ig, a mikor a váradi basával kötött egyezség következtében lerontatott s többé föl sem épült. Székelyhíd népe nagyrésze ev. reformált és r. s görög katholikus. A térben levő református templom egy régi modorban épült zárdához hasonlító úri kastély, a templom annak tartozéka volt, a reformátiokor ment az ev. reformátusok birtokába, 1714-ben újíttatott meg. A hegyen épült r. kath. templom 1764-ki alapítványi épület, uj ízlésű és jól felszerelt. A város az uradalom központja és feje, de tulajdonosa gr. Sztáray Gusztávné s fia gr. Stubenberg József. Ez állapot e század első felének utolsó éveiből való, írója, Fényes Elek azt is megjegyezte, hogy Székelyhíd Tofeus Mihály erdélyi ev. ref. püspöknek szülőfölde. Hogy a nemzetiségi viszonyok mai állásából — a menynyire ez tehető — a múltra nézve némileg tájékozva legyek, megtekintettem a r. kath. egyház házassági, születési és keresztelési anyakönyveit, melyek 1714-en kezdve kevés megszakítással máig terjednek. Az 1718-ki keresztelési anyakönyvben ezeket a tiszta magyar neveket találtam: Szabó, Balogh, Kis, Molnár, Békey, Balázs, Pető, Bende, Juhász, Bakó, Biroga, Benkő, Fekete, Radday, Forray, Boda stb. A születési anyakönyvben 1772-ben mind székely hangzású magyar név jő elő: Göde, Botka, Hajdú, Kállay, Kálmán, Biró, Ertsei, Sipos, Pogány, Yincze, Mikes, Bernáth, Máthé s még sok más. Ezek ma is majdnem mind fennvannak az erdélyi székelyeknél. A hajdani századokat, a midőn a nép Bihar és Yárad váraihoz tartozott mint várjobbágy és király nemese, nagy idő választja el a mai kortól, a népet a harczok kiirtották, a török, mongol, tatár leölte vagy rabságra vitte, a megmaradottak külalakja és jelleme elváltozott vagy átalakult, de nevök ma is régi ittlétükről s székelységökről tesz kitörülhetetlen tanúságot. Székelytelek, vagy a mint nekem Popovics Yazul hely-