Századok – 1896

Értekezések - THÚRY JÓZSEF: A magyarok eredete; őshazája és vándorlása - I. közl. 677

688 THURY JÓZSEF. detéről«, de azért egyikök sem nevezi őket turk-féléknek.1) — Ezzel az érveléssel szemben a következő három tényt kell konstatálnunk: a) Bölcs Leot és Konstantinust nem bántotta a tudóskodás és nem okoskodtak a magyarok eredetéről, hanem személyesen ismerték őket; b) a nyugot-európai klastromokban élő barátok semmivel sem tekintélyesebbek, mint a bizánczi és arab, persa írók; c) a nyugot-európai írók azzal, hogy a magyarokat hungar, ungar-nak nevezik, nem hogy tagadnák türk eredetöket, hanem közelebbről meghatározzák, hogy a magyarok a nagy torok népcsaládnak melyik ágából valók, — a mint ez majd alább ki fog fejleni a történelem vizsgálatából. Egyszóval: a történetet nem lehet eltagadni, sem kifogni rajta álokoskodással. 4. A magyar nemzet őstörténetének kutatói a régi kútfők értelmezése közben igen sokszor oly eljárást követtek, melyet egyik boldogúlt történetírónk lakonice úgy fejezett ki, liogy ő azt olvassa ki a görög író szövegéből, a mit akar. Jellemző példa erre az eljárásra a következő: Jordanis a Maeotis tó környékén lakó hunnokról beszélve ezzel a mondattal végzi előadását: »Hunuguri autem hinc sunt noti, quia ab ipsis pellium murinarum venit commercium.« Eme szavakkal a góth püspök, a ki Bizanczban élt és írt, azt akarja mondani, hogy a hunugurok, vagyis hungarok, azon a réven ismerősek a kelet-római birodalom lakói előtt, hogy ezek tőlük vásárolják a menyétbőrt. Hunfalvy Pál ezt így értelmezi: »Jordanisnek szövegéből nem világos, vájjon egynek veszi-e a hunt és hunugurt? de hogy összetartozóknak hiszi, szinte világos, habár a hunt déliebbre teszi a Fekete és Maeotis tenger mellé, a hol azon időben a saját nevű kutrigurok és utrigurok, két hun csapat is lakik vala, a hunugurokat pedig éjszakiabbra helyezi, a honnan a becses bőrök jönnek, tehát az éjszaki TJralra.« 2) Nem áll az, hogy Jordanis az imént idézett szavaival azt bizonyítaná, hogy a hunugurok az ő idejében, vagyis a Ugor vagy török eredetű-e a magyar nemzet? Budapest, 1883. 8. és 9. lap. 2) Magyarország Ethnographiája 121—122. lap.