Századok – 1896

Értekezések - THÚRY JÓZSEF: A magyarok eredete; őshazája és vándorlása - I. közl. 677

A MAGYAROK EREDETE, ŐSHAZÁJA ÉS VÁNDORLÁSAI. 689 VI. század közepén, az Ural hegység északi részén laktak volna. Hiszen a bolgárokról, kozárokról, besenyőkről és gázokról is tudjuk, hogy a kereskedés közvetítői voltak az északi tartományok meg a görög birodalom (jelesen Chersonesus) és Dsordsania között s hogy egyéb árúczikkek közt vadállatok bőrét, sőt egyenesen menyétbőrt is szállítottak görög területre :J) — s még sincs a mai nap egyetlen olyan históriai adat, mely azt bizonyítaná, hogy a nevezett négy népnek valamelyike valaha az északi Ural hegységben, vagy általában az Uraiban lakott volna. Hamis okoskodás tehát az, mely szerint a hunuguroknak — azért, mert a bizáncziak tőlük is vásároltak menyétbőrt — az Ural hegység északi részén kellett lakniok. Egyébiránt Jordanisnak szövege, t. i. az európai Scythia lakóinak leírása, semmi kétséget sem hagy fenn az iránt, hogy hol akarja értetni az olvasóval a hunugurok hazáját, — ha ugyan kellő figyelemmel vagyunk a népeknek nála található sorrendje iránt és nem bánunk pazarúl a mérföldekkel (hogy a Maeotis mellékéről egyszerre az északi Uraihoz ugorjunk!) s ha szövegének helyes megérthetése czéljából bele tudjuk élni magunkat az ő korának nép- és földrajzi ismeretkörébe, mit csakis kortársainak tanulmányozása által érhetünk el. 5. Végre nagy akadályára vált őstörténetünk tisztázásának az ugor, ugur, vagy ogor népnevezetnek teljesen önkényes, vagy a história nem-tudásából származó fölcserélése a jogra, jogra, vagy jugra nép- és helynévvel. A történelem t. i. elvitázhatatlanúl a mellett tanúskodik, hogy az ugor, ugur, ogor név jogosan csakis a török népcsalád egyik ágát illeti, még pedig azt, a melyik a Kr. u. I. század végén ázsiai őshazájából az Ural folyó, Kaspi tenger és a Volga mellékére költözött. De újabb időben nem érték be annyival a történetbúvárok és nyelvtudósok, hogy ezt a nevet egészen alaptalanúl azonosították a voguloknak és osztyákoknak jögra, jogra, vagy jugra nevével (a hogyan a zűrjének és permiek nevezték J) Gr. Kuun Géza: Relationum Hungarorum história antiquissima II. köt. 137, 139, 140, 141.