Századok – 1896

Értekezések - THÚRY JÓZSEF: A magyarok eredete; őshazája és vándorlása - I. közl. 677

A MAGYAROK EREDETE, ŐSHAZÁJA ÉS VÁNDORLÁSAI. 679 Az ilyen érveléssel szemben a történeti kritikának amaz elengedhetetlen föltételére utalok, a mely szerint a komoly történetírónak — szemtanúk hiányában — mindig egylcorú, vagy közeikorú s az események színhelyéhez minél közelebb élö írókra kell hivatkoznia, a kik értesüléseinek útját-módját is ismerhetjük, ne:n pedig olyan szerzőkre, a kik az általok elbeszélt eseménynél sokkal későbbben s annak színhelyétől messze éltek. — A hunok már régen letűntek a történet színteréről, mikor a X. és XI. századbeli, nyugot-európai annalisok írói világra jöttek s különben is óriási távolság választotta el őket a Maeotis mellékétől, hol — az egykorú írók tanúskodása szerint — a hunok utódai és a magyarok ősei a VI. és VII. században egy ugyanazon szövetséges államban éltek. Azok a X. és XI. századbeli, nyugot-európai annálisok igen értékesek a maguk helyén, t. i. a vezérek korára, a nyugoti kalandozásokra vonatkozólag, — de nem lehetnek illetékes bírák a hun-magyar rokonság kérdésének eldöntésében, nem tanúskodhatnak a régebbi időkről, a magyar nemzet, eredetéről s a Volga folyó és Pannónia között eltöltött múltjáról. A hun-magyar viszony kérdésének eldöntésében csakis a VI. és VII. századbeli bizánczi görög írók lehetnek illetékes bírák, még pedig a következő okokból: a) Ezek akkor éltek, mikor még a hunok is szerepeltek Európa történetében, sőt együtt laktak a magyarok őseivel; b) a bizáncziak már a 457. évtől fogva személyesen ismerték a magyarokat a náluk járt követeik útján (Priscus); c) az Azovi tenger mellékén lakó hunok királya, Gordasz, szövetségese volt a görögöknek, Bizánczban jártakor keresztyénné lett s a hunnok egy része szintén fölvette a keresztyén vallást \l) d) a Maeotis mellékén s Boszporusz városában élénk forgalom volt a görögök és a hunok között;2) e) a görögök a VI. század közepén kereskedést folytattak a hunugurokkal (vagyis hungarokkal) s egyebek közt J) Szabó Károly Kisebb történelmi munkái. Budapest, 1878. I. köt. 156. lap Theophanes nyomán. Továbbá Gr. Kuun Géza: Relationum Hungarorum cum Oriente gentibusque orientális originis história antiquissimi. Claudiopoli 1892 és 1895. II. köt. 113. 1. *) Szabj Károly id. m. 156. 44*