Századok – 1896

Értekezések - THÚRY JÓZSEF: A magyarok eredete; őshazája és vándorlása - I. közl. 677

678 THURY JÓZSEF. az oka annak, liogy mind e mai napig bizonytalanságban vagyunk nemzetünk eredete és őstörténete felől, hanem a mai kutatók eljárása idézte elő a zavart. Mindenekelőtt tehát azt kell megvizsgálnunk, hogy mik voltak azok az okok, melyek akadályozták tisztán-látásunkat s a melyek miatt mindegyik tudós más-más eredményre jutott vizsgálódásaiban. Ennek az eredménytelenségnek sok oka van, de elég lesz csak ötöt említenünk fel közűlök: 1. Az eddigi kutatók nem használták fel azon forrásokat mind, melyek a magyar nemzet őstörténetére vonatkoznak s régóta rendelkezésünkre állanak. Volt ugyan nálunk is, nemcsak a külföldön, egy-két ember, a ki közvetve vagy közvetlenül ismerte és idézte egyszer-másszor Dsuvejni, Resideddin és Abulgázi munkáit, de nem tanulmányozták át őket egészen és alaposan, eredetiben s ennélfogva nem tudták, hogy a nevezett íróknál a magyarság elődeinek legrégibb történetére vonatkozó tudósítások maradtak fenn kivonatokban olyan ősi krónikákból, a melyek nem mondhatók egészen idegen forrásoknak, a mennyiben éppen attól a néptől származnak, melytől a magyarok elei elszakadtak, mikor ázsiai őshazájukból kiköltöztek. Pedig ezek a krónikák több felvilágosítást adnak nemzetünkről és sokkal régibb időre vezetnek vissza bennünket, mint az eddigelé fölhasznált kútfők együtt véve. 2. A második ok: a történeti kritika hiánya, akarom mondani: mellőzése az eddigi történeti kutatásokban. Hunfalvy Pál, több munkájában úgy nyilatkozott a hunmagyar rokonságról, hogy az csak »mese«, melyet az az ember talált ki, a ki a Nibelung-ének nyomán először írt magyar krónikát; vagy más szavakkal: a magyarok egyenes kapcsolata a hunokkal csak monda, de ennek a mondának legkisebb történeti alapja sincsen.1) Tudósunk ezt a határozott Ítéletét arra a körülményre alapította, hogy a X. és XI. századbeli, nyugot-európai annálisok semmit sem tudnak a magyarok rokonságáról a hunokkal.2) Magyarország Ethnograpliíája. 292—299. és 388—389. lapokon. a) Századok. A magy. történelmi társulat közlönye. 18£0. évf., 394.1.