Századok – 1896
Könyvismertetések és bírálatok - Delaville; de Roulx: Cartulaire Général de l’ordre des Hospitaliers de Saint Jean de Jérusalem (1100–1310.) Ism. Kropf Lajos 659
661 TÖRTÉNETI IRODALOM. nek Szent-István királyunkról nevezett háza Esztergom mellett,1) melyet III. Orbán pápa (nem pedig IV. Orbán, mint Fejér hibásan állítja) 1187. junius 23-án kiállított bullájával a szent-szék pártfogásába vett. II. Géza pedig (a jegyzetben sajtóhibából III. Géza) »számos« alapítványt tett a rend érdekében, nemcsak hazánkban hanem Jeruzsálemben is és még a század vége előtt, 1193-ban2) íia III. Béla is alapított egy commanderie-t (németül »Kommenthur-«t), még pedig Székesfej érvárott. Szerző szerint bajos eldönteni a kérdést, hogy a magyar nagy perjelség mikor vált el végképen a csehországitól, melytől eleinte függött3) és csak sejteni lehet, hogy a XIII. század (»Anagnie VII. Idus Septembris«) Prayval bátran az 1183. évbe igtathatjuk. V. ö. Jaffé Regesta Pontificum III. Lucius bulláinak kelteit. U. a. év október 3-án a pápa ugyancsak Anagni-ban, a bocskorosok földjén, megujitotta a bullát, L. a jelen Cartulaire 658. sz. Azonkívül még legalább is háromszor iijitották meg azt a pápák, még pedig III. Lucius 1185. január 11. és 18-án és III. Kelemen 1188. márcz. 12-én L. Jaífé id. m. 2. kiadás az 15347, 15351 és 16172 sz. a. — Fejér György is eltéved (Codex diplom. II. 197.) midőn azt állítja, hogy a János-vitézek már 1138. körül »floruerunt« Fejérvárott. J) Hogy mikor alapították az esztergomi rendházat, azt a történetírók III. Orbán emiitett bullájának egy passusából igyekeztek megfejteni melyben az áll, hogy Esztergomban »Manfretus, quondam Prenestiensis episcopus, tunc S. Cecilie presbiteri Cardinalis« szervezte a rendet Szent-Ágoston szabálya szerint. Erre nézve azt irja Pauler Gyula (A magyarnemzet története I. 666.), hogy ez esemény III. Béla idejében történt, mert eltekintve attól, hogy III. Bélának 1181-ben kelt alapító leveléről van szó (Hazai Okmánytár VIII. 9.) állításának helyessége világos még »abból is hogy Manfréd bíboros akkor már presbyter cardinalis S. Ceciliae volt, mivé csak 1173-ban lett.« Jaffé művében azonban, melyre hivatkozik (Regesta Pontificum 678. 1. első kiadás) csak az áll, hogy a legrégibb bulla melyben Manfredus neve mint tanúé előfordul, 1173. szept. 28-áról van keltezve, nem pedig az hogy ő csak az nap lett S. Ceciliae presbyter cardinalisává. J. Delaville le Roulx, Morerit idézve, Manfredusnak halálát az 1177. évbe helyezi ámbár neve Jalfénál még 1178. jan. 14-én fordul elő mint »Episcopus Praenestinus«-é. Szerzőnk III. Béla 1181-ki alapító levelét nem ismeri, ámbár idézi a Hazai Okmánytár illető kötetét más helyen. III. Orbán bullájából ellenben világos hogy II. Géza alapit totta az esztergomi házat, ha mindjárt csak III. Bélának idejében szervezték is. 2) III. Béla 1193-ban maga beszéli el hogy a székesfejérvári rendház mint jutott a János-vitézek birtokába. Elmondja, hogy az illető egyház építését Martirius esztergomi érsek kezdette meg, de halálakor (1161-ben) befejezetlenül maradt, és Bélának édes anyja, Fruzsina királyné fejezte azt be és építette a monostort, melyet azután a János-lovagoknak ajándékozott. A királyné halálának évét illetőleg 1. Wertner Mór Az Árpádok családi története 313. 1. 3) Jelen munka 643. sz. a. közöl egy 1182-ből való pápai iratot mely »Bernardo praeceptori et aliis fratribus Hospitalis Hierosolimitani in Bohemia, Polonia et Pomerania constitutis« szól. A 802. sz. alattiban SZÁZADOK. 1896. VII. FÜZET. 43
