Századok – 1896

Értekezések - SÖRÖS P. PONGRÁCZ: Forgách Ferencz élete - II. és bef. közl. 634

648 SÖRÖS P. PONGRÁCZ, FORGÁCH FERENCZ ÉLETE. öcscse, Imre, használta, helyesebben írta ki, a szigetvári harczot tárgyaló művében, mely 1587-ben jelent meg.1) Használta, mint a felületes összevetés is meggyőz bennünket és Katona is nem egyszer mondja, Istvánfi,2) használták, mint maguk is. megmondják, Brutus 3) s a Forgáchokkal rokon Révay Péter,4) kiknek nyomain átszivárgott Bethlenbe, Szamosközybe is. A későbbi kor Pray, Katona bőven kiaknázták, az ujabb írókból Horváth Mihály az 1552—1571 közt levő rövid időszakban negyvenhatszor hivatkozik Forgáclira, kit nem rég elvesztett jelesünk, Hunfalvy Pál is fölhasznált és pedig abban a művében, melyet munkássága utolsó gyümölcséül hagyott reánk. Természetesnek kell mondanunk e folytonos használatot, mert a XVI. század történeti műveinek mindenesetre érdemes terméke Forgách emlékirata és nem szokta cserben hagyni, ki fontosabb ügyben hozzá fordul fölvilágosításért. SÖRÖS P. PONGRÁCZ. A mű Wittenbergben jelent meg; -ebből átment Reusner Miklós »Berum memorabilium in Pannónia sub Turcarum imperatoribus, a capta Constantinopoli usque ad banc aetatem nostram, bello, militiaque gestarum Exegeses, Frankofurti 1603. — a 158—167. lapokon. Ebből azután egy német gyűjteménybe ment át, mely Nürnbergben jelent meg 1664-ben ily czimen : Auserlesene Ermahnungen von dem Türkenkrieg — hol a 17 7 — 194. lapokon van. Ezen adatokat bold. Toldy Ferencz buzgalmának köszönhetjük. 2) Y. ö. Katonát XXII. 824. XXIII. 1010. XXV. 221. stb. s) V. ö. Magy. Tört. Emi. IV. 405. hol, bár hibásan, jellemzi is Brutus Forgáchot. A De Sacra Corona Regni Commentariusban Schwandtner, Script-Rer. Hung. II. 476 és 751. 1.