Századok – 1896

Értekezések - KROPF LAJOS: Hoffmann beszéde Erdély elfoglalása ellen (1551.) 649

HOFFMAKN" BESZÉDE ERDÉLY ELFOGLALÁSA ELLEX. (1551.) Ferdinánd király mindaddig, míg Bornemissza Gergely, Fráter György követe, ennek 1551. február 16-áról kelt levelével hozzá meg nem érkezett, azon hiedelemben volt, hogy a baráttal Erdély átadása ügyében Diószegben, illetőleg már előbb Xyir-Báthorban újra fölvett tárgyalások Izabella királyné és párthiveinek tudtával és beleegyezésével folytak s azon édes ábrándban ringatta magát, hogy a fejedelemséget békés diplomácziai úton, kardcsapás és minden vérontás nélkül lesz képes a Habsburg család örökös tartományai közé igtatni.1) Ily hiedelem befolyása alatt / nevezte ő ki biztosait, Sbardelláti Ágostont és társait, Agostában február 20-án, kikkel márczius elsején Bécsben akarta Erdély átvételének ügyét megbeszélni. A barát további sürgetéseire pedig, hogy Ferdinánd küldje el azonnal hozzá meghatalmazottjait, Ferdinánd, még mindig régi hiedelmében, azonnal megtette a kellő intézkedéseket az ügyben. Biztosai, t. i. Sbardellati és társai, már megérkeztek volt Bécsig, midőn a barát leveléből és követétől arról értesült a király, hogy állítólag két török csausz (Ali és Musztafa) megérkezte következtében Izabella már többé nem hajlandó az egyezkedésre (»reginae animum non nihil immutatum esse.«2) Reméllem azonban, hogy már más helyen 3) sikerült be-3) Maga Ferdinánd írja a biztosainak adott utasításban márcz. 30-án, hogy »nobis itaque hoc omnium optatissimum praeteritis diebus accidisse, quod ipse revmus Yaradiensis significaverat, rem eo deductam esse, quod serenissima Eegina Izabella, accedente comilio ejus adherentium, statuisset nobiscum honestam inire concordiam.« Lásd Ferdinánd utasítását biztosai számára Praynál, Annales V. 430—436 és Katonánál, XXII. 4-22. 2) U.o. 3) Hadtörténelmi Közlemények 1895. és 1896. a »Castaldo Erdélyben« czímű czikksorozatban.