Századok – 1896

Értekezések - SÖRÖS P. PONGRÁCZ: Forgách Ferencz élete - II. és bef. közl. 634

FOEGÁCII FEREXCZ ÉLETE. 641 Meghalt Forgách, de szelleme élt, élt művében, melylyel Horatiusként exegit monumentum aere perennius. Egész önkénytelenül ötlik agyunkba a gondolat, miből, mily eszközökkel, honnan meritve alkotta meg ezt az emléket? E gondolattal még néhány kérdés függ össze s még megelőzőleg az, mikor alkotta művét, mikor adta át Simonnak, hogy jegyzeteivel kisérje, melyeket a mű átdolgozásában értékesíthessen, vagy talán halála után kerültek e jegyzetek e műbe ? Használták-e később Forgách művét? E kérdésekre adjunk, mintegy függelékül életéhez, hisz műve teszi élővé, rövidesen feleletet. Első kérdésünk tehát az. miJcor alkotta Forgácli a müvét. Toldy Ferencz, ki az Akadémia kiadását befejezésre juttatta, azt mondta e kérdésre: hajlandó vagyok egyenesen Forgáchnak Báthory mellett töltött négy évébe (1571—5.) helyezni.1) Toldy nem tartotta szükségesnek megokolni nézetét s igy nincs okunk elfogadni. Iparkodjunk tehát belső és külső erősségekkel más adatot megállapítani. Bizonyos az, hogy 1566 előtt nem kapott műve megírásába, mert a 6. lapon már (az akad. kiad. sz.) hol az 1550. év eseményeiről szól ez van: Filio (Joannis I.) in bello Sigetiensi, cum ad visitandum se Taurunum venisset, coronam auream praeparari iussit. 1566. decz. 2-án ir először arról, hogy megirja kora eseményeit (Levele Bornemiszához). Midőn az események sorrendjében jut Forgách a szigeti eseményekhez s az azt megelőző János Zsigmond-féle látogatáshoz, melyet ez a szultánnál tett, leirja a kincseket is, melyeket J. kapott és hozzá teszi: His ego nihil unquam vidi pretiosius. (318. 1.) Forgách csak 1568 közepe felé láthatta e kincseket, mert ekkor ment Erdélybe. Ez Forgách XVI. könyvében fordul elő ; de e rész írását, mint mindjárt látjuk, még 1568 utánra kell tennünk. Az 1567 — 8. év eseményeiről irtában Forgách igy szól: De mutabilitate fortunae non est magnopere mirandum cum rex Scotiae ante biennium ab uxore necatus esset, et ipsa ab regnicolis captiva, et tandem evadens captivitatem nunc quoque in Anglia exsulet. (Liber XVIII. pag. 406.) Ez az adat biztossá teszi, hogy a XVIII. könyv 1569-ben íródott. A vonatkozás Darnley halálára, Stuart Mária fog!) Magy. Tört. Emi. írók XVI, XXXVI. 1.