Századok – 1896

Könyvismertetések és bírálatok - Rački; Fr.: Thomas Archidiaconus; Historia Salonita. Ism. Pór Antal 54

5 G TÖRTÉNETI IRODALOM, nemzetét, mint a magyar hazafiság leglánglelkűbb tudósa. Hibája és örök érdeme egyazon forrásból fakadtak, de emez a mi szemünkben amarra a feledés fátyolát borítja, míg érdeme folyvást növekedik az idővel. DR. VÁCZY JÁNOS. Thomas Archidiaconus, História Salonitana. Digessit Dr. Fr. liacki. Monumenta Spectantia históriám slavorum meridionalium, Volumen XXVI. Scriptores vol. III. Edidit Academia scientiarum et artium slavorum meridionalium Zagrabiae, 1894. ex officina societatis typographiae, 8-rét, 225 lap és egy kőnyomatú tábla. Ára 2 frt. Hasznos szolgálatot végzett liacki, midőn Tamás főesperesnek salonai történetét, melynek teljes czíme voltaképpen ez : Thomae archidiaconi Spalatensis história Salonitanorum pontificum atque Spalatensium a sancto Domnio usque ad Hogerium (y 1266), szövegkritikával ellátta, helyreállította, valamint a zágrábi tudományos akadémia, midőn azt újra kiadta. Régóta közkézen forog ugyan ez érdekes történet főleg Schwandtner Scriptores rerum Hungaricarum (III. 533—636) czíruű gyűjteményében, mely azonban mind ritkábbá válván, időszerű volt ez ujabb, gondos kiadás. Racki öt kéziratot vetett össze : a spalatóit, vatikánit, trauit, zágrábit és Barberinifélét és állapította meg a helyes szöveget, melyet szakszerű jegyzetekkel és mellékletekkel kisér. A mellékletek közül megemlítendők : a salonai érsekek sora Domniustól kezdve II. Honoriusig a 12. lapon, az 530. évi salonai zsinat a 13—18. lapon, epidurusi Florentius püspök a 20. lapon, János érsek és a Tomislav idejében tartott zsinatok a 36—41. lapon, Crescentius érsek és Svinimir király halála az 56. lapon, Graudentius érsek a 64. lapon, a spalatói 1185. évi zsinat a 77. lapon, végre Rogerius mester (utóbb 1249—1266-ig spalatói érsek) Siralmas éneke a tatárjárásról a 132—160. lapon. Megemlítendő még a kiadás előnyére, hogy az jól szerkesztett név-, hely- és tárgymutatóval van ellátva. Ki ne tudná, hogy Tamás főesperes műve elsőrendű kútfő hazánk Árpád-kori történetéhez, amiért érdemes személyével is, melyen hitelessége alapul kissé behatóbban foglalkoznunk. Sajnos, hogy Racki ezt nem teszi. A főesperes az időben az érsek után való személy volt a spalatói egyházban és a káptalan feje. Ma Tamás urat ultramontán és zelóta papnak minősítenék, s ez nem válnék