Századok – 1896

Könyvismertetések és bírálatok - Wass Bertalan: Horvát István életrajza. Ism. dr. Váczy János 47

5 G TÖRTÉNETI IRODALOM, mulasztást, de műve töredékességéből következő hiányait teljesen még sem pótolja. Yass Bertalan többször emlegeti, hogy hőse eltéved a részletekben; nyilván e sajnos írói hiba a Horvát műveinek olvasgatásából öröklődött át az életíróra. О is egy-egy részletkérdés mellett készséggel időz a nélkül, hogy szerves összefüggésbe tudná azt hozni az egész szerkezet kereteivel. Rengeteg idézet tarkítja az ő munkáját is, mint a Horvát Istvánéit, a mi magában még nem baj, de hibává lesz, ha az író ez idézetekben nem válogatós és csak azért idéz, hogy a maga okoskodását ne kelljen bővebben kifejtenie. A munka, a mint előttünk van, a bevégzetlenség hatását teszi ránk. Az ember és tudós jellemének szétszórt vonásai a jól rendező kéz hiányát éreztetik. Az író jelleme pedig majdnem egészen hiányzik. Pedig Horvát kritikáiban és önálló műveiben az igazi írói egyéniségnek több kiváló tulajdonságát mutatja : eleinte az éles ítéletet is, a roppant tanultságot pedig minden munkájában. Pusztán mint magyar író — korának irodalmi keretébe állítva — sem becsmérlendő. A figyelmes kutató Nagy Lajosról és Mátyásról írt művében s a Rajzolatokban nem egy gondolatot, nem egy színt talál, a melyek nagy történetíróink munkáiban ismétlődvén, eredetöket a Horvát István irataiban kereshetjük. Erre Yass Bertalan kevés figyelmet fordított, ámbár elég lelkiismeretesen felkutatott minden hozzáférhető adatot. Igaz, hogy ehhez sokkal több elvonó s inductiv módszerű írói tehetség lett volna szükséges, mint a mennyit e munka feltűntet. De e nélkül csak kidolgozatlan adathalmazt kapunk, a melynek az átalakítása még egy második író munkáját kívánná. Az életíró önmaga is érzi ezt, azért számol be mintegy műve végén módszerével, a mire semmi szükség. Minden értelmes olvasó látja, ha a munkát végig olvassa, mit tartson arról. S ha már a kidolgozás módjáról is szót akart tenni : sikeresebben tehette volna munkája elején, legalább némileg tájékoztatja az olvasót, mit várjon tőle. Szó sincs róla, Yass Bertalan igy sem végzett fölösleges munkát. Csak attól félünk, hogy kevés olvasója fogja legyőzni a könyv nehézségeit. Pedig hőse iránti rokonszenve s általában józan ítélete a munkának csak becsére válnak s megérdemelnék, hogy Horvát Istvánnal mások is bővebben megismerkednének, fölkeltve iránta az érdeklődést épen mostan, midőn a régi mult iránti kegyeletünk e hazafias hangulatú időkben önkénytelenül is szívesen foglalkozik azokkal, a kik nemzetünk őstörténetét kutatták. E kutatásban senki sem tévedt úgy el, mint Horvát, de senki sem engesztelte ki annyira tévedéseiért