Századok – 1896

Könyvismertetések és bírálatok - Dr. Komáromy András: A borosjenei Tisza-család ősei. Ism. D. L. 551

553 TÖRTÉNETI IRODALOM. szerzi a lengyel koronát, Tisza Istvánt szemelte ki, hogy a vállalat iránt hangolja kedvezőleg a török udvart. Tisza István gyermekkorától ismerte a törököt s a mellett ügyes, éleseszű s •óvatos embernek ismerték s erre a szerepre épen ilyen ember kellett. 1656-ben foglalta el Tisza kapitihai állását s bár elég óvatosan járt el, nem háríthatta el a Rákóczy bukását, sőt magát is baj érte miatta, mert mikor Konstantinápolyban meghallották, hogy Rákóczy Lengyelországból visszavonul, követtársaival együtt elfogták s a Héttoronyba zárták. 1658 végén innen kiszabadult ugyan, de az alatt Boros-Jenő megadta magát a töröknek s Tiszának egyelőre kilátásai sem voltak, hogy régi birtokaihoz juthasson. Dévára ment s a Barcsay hívei közé állott s ezután még viszontagságos napok vártak reá. 1660-ban a Rákóczy pártján levő Gyulay elfogatta s három hónapig fogságban tartotta. Innen Váradra ment, melyet nemsokára a török fogott körül. Tisza Istvánt itt az öt bástya közül az ostromnak legjobban kitett Aranyosbástya kapitányává tették s »tanulatlan pattantyúsaival« 46 napig védte ezt a gyakorlott török tüzérség ellenében, a mikor 1660. aug. 27-én megfogyva és elgyengülve az őrség megadta magát. Tisza ekkor a szabadon elvonuló őrséggel Debreczenbe ment a hol harminczadosnak, később Kővár kapitányának tette meg Barcsay. Ez volt a legfényesebb állás, amit viszontagságteljes élete folyamán kivívnia sikerült. Ennek is csak kevés ideig örülhetett. Barcsay bukásával újra földönfutó lett s Déván vonta meg magát feleségével s leányával s letűnik a nyilvános szereplés teréről. A családi jellemvonás, hogy a maga igazát semmi áron nem hagyja, nyugodni ugyan nem hagyta s többször tett még kísérletet visszaszerezni valamit a régi nagy vagyonból, de kevés sikerrel ; ivadékaira várt e feladat sikeres megoldása. Kétségkívül Tisza István változatos életpályájának rajza a Komáromy művének legérdekesebb része, nem száraz élettörténet, de a történeti háttér ügyes megrajzolása s uj, eddig ismeretlen adatok felhasználása által, egy jól megírt fejezet ez Erdély történetéből. A család további története, Tisza Lászlónak a mult században a modenai herczeggel folytatott s megnyert országoshirű perének elbeszélése, a mely által a család régi tekintélyes vagyonát visszanyerte, e műnek nem kevésbbé érdekes részét teszi s Komáromy ennek is kortörténeti jelentőséget tud adni a Kollonich által szervezett »Neo-acquistica Commissio« eljárásának ismertetése által. E per történeténél is levéltári kutatásokat eszközölt a szerző s az országos levél-