Századok – 1896

Könyvismertetések és bírálatok - Wass Bertalan: Horvát István életrajza. Ism. dr. Váczy János 47

TORTENETI IRODALOM. Horvát István életrajza. A M. T. Akadémia Irodalomtörténeti Bizottsága megbízásából írta dr. Vass Bertalan. Budapest, 1895. 8-r. 514, VIII 1. A magyar nemzetiség kifejtésének eszméje, a magyarság megmentésének gondolata tette a múlt század utolján s a jeleu század elején élt íróinkat apostolokká. A mint a szellemi élet különféle iránya határozottabban kialakúl, csak ez eszme alapján tehet előre néhány bátortalan lépést. A költészet és tudomány, színészet és a művészet más ágai a nemzetiség erősbülésének hathatósabb vagy gyöngébb kifejezői. Képviselőik első sorban hazafiak, a kik érzik, tudják és hirdetik, hogy a magyarság erejét egyedül csak a nemzetiség eszméjének megszilárdúlt alapján lehet kifejteni s képessé tenni a veszendőbe jutott politikai jogok visszaküzdésére. Az írói művészet első képviselője Kazinczy, a külföldi irodalom tisztúltabb ízlésének utánzásával szolgálja e czélt, lia a jövőre függeszti tekintetét; de midőn saját kora korcs felfogását akarja megjavítani, ő is bátran harczol a nemzeti nyelv jogaiért, a melyeknek biztosításáért senkisem lelkesedik hívebben, kitartóbban s hevesebben, mint a széphalmi vezér. A nyelvtudomány első képviselője, Révai Miklós, a régi magyar nyelv beható tanulmányával, ismeretével és ismertetésével lép az izgatók sorába, hogy haladásunk útjait egyengesse s a műveltség lehetséges kifejtésének egyetlen biztos alapját megóvja. Tanítványa, Horvát István, a mester kutató szellemét örökölve s azt szélesebb körbe vive, a történeti vizsgálódásnak előttünk addig ismeretlen parlag földjét járja, hogy a múlt dicsőség fényéből a jelenre is vethessen néhány sugárt a nemzetiségi önbecsérzet táplálékáúl. A sivár jelen ösztönzi íróinkat a munkára, küzdelemre, hogy az erőtlen magyarság lábbadozni kezdjen. Ez alapgondolat sugalja költőinknek a múltba való menekülést s tudósainknak a behatóbb kutatást ; ez a czélzat lebeg valamennyiük előtt, de senki