Századok – 1896

Értekezések - SÖRÖS P. PONGRÁCZ: Forgách Ferencz élete - I. közl. 519

530 SÖRÖS P. PONGRÁCZ. Erre az 1562. évben tényleg nyilt is alkalma. Már a múlt évben írta Nádasdynak, hogy Miksa cseh királylyá választását előkészítették. Nem sokára 1562-ben be is következett. Ferdinánd kíséretében jó korán elért már Forgách Prágába, jan. 29-én már itt találkozunk vele.1

) Tartózkodása huzamosabb időre nyúlt, mert igen valószínűleg még a szeptemberben történt koronázáson is ott volt, közel egy évig tartózkodott Prágában.2

) A cseh királylyá koronázás után, melynek fényét négyszáz magyar lovas is emelte, új dísz várt Miksára, a német császárrá koronázás.3

) E czélból az udvar Frankfurtba ment, hol november utolsó napján megkoronázták Miksát. — Forgách ide is követte az udvart. Mivel már ily mélyen hatolt a német birodalom szívébe, fölhasználta a ritkán kínálkozó alkalmat arra, hogy a műveltebb nyugat meglátogatásával ember és világismeretét, műveltségét gyarapítsa. E czélt keresve egész a tengerig ment, meglátogatta Németalföldet. Oly időben jutott tehát ide, midőn a jövő bajok csirái megkezdték fejlődésöket. A spanyol kormányzás ellen már hangzottak a panaszok, az elégedetlenség hovatovább jobban terjedt. Ily viszonyok közt ért ide Forgách és oly szerencsés helyzetbe jutott, hogy a jövő harczok két hősével, kik rövidesen egész Európa figyelmét magokra irányozták, oraniai Vilmossal s Egmont gróffal érintkezhetett. Sokat és barátságosan beszélgetett ezekkel II. Fülöp erőszakoskodásairól, melyekkel a németalföldiek ősi szabadságát, ősi jogait elnyomni akarta. Ezeknek ajkairól merítette azt az érdeklődő jóakaratot, mely művében a németalföldi eseményekről szóltában megnyilatkozik, ezektől nyerhette a szabadságharcz okainak, természetének azt az alapos ismeretét, mely alkalmassá tette arra, hogy e harcz folyamatáról oly világos, oly tárgyilagos képet rajzoljon.4) ') Férd. oklevele a Forgácli-levéltárban. 2) Forgáchnak Nádasdyhoz írt levele, melyből a Prágába tett utat tudjuk, nem 1563-ban kelt, mint a Horányi s Akadémia kiadásai keltezik. Világos ez már abból, hogy Forgách történelmében (281. 1.) egész helyesen 1562. jún. 2-ra teszi Nádasdy halálát, mit ugyanott Istyánfi egy lapszél jegyzete is megerősít, bár Istvánfi a maga művében (XX., 251. 1.) hibásan 1561. jún. 2-ra teszi. 3) Forgách 244. 1. 4) Kissé bizonyítanom kell, hogy ez az ut nem 1557-ben a regensburgi követség alkalmával volt, mint azt Forgách eddigi életirói állítják, hanem most 1562-ben s 1563 elején. Nem építve a személyes jelenlétet mutató kifejezésekre, leírásokra (245—246. 1.), később az 1568. év eseményei közt igy emlékszik meg Forgách erről az útról (392. 1.) : »Paucis ante annis (Agemontanus) cum Anrangio familiariter et multa de iis, -quas supra memoravimus causis, nobis conquerebatur.« Ha Forgách 1557-