Századok – 1896

Értekezések - TÉGLÁS GÁBOR: Az Al-Duna felső zuhatagjainak szerepe a rómaiak történetében Trajánus felléptéig 505

A RÓMAIAK TÖRTÉNETÉBEN TRAJANUS FELLÊPTEIG. 517 menetet tartott, melyen a nagyobb hatás czéljából még Decebal fivére Diego és a dák előkelőségek küldöttsége is részt vett. Már maga ez a diadalmenet s a dákok abban való részvétele kétségtelenné teszik, hogy a dákok magokat legyőzötteknek érezhették s a római sereg fölényét elismerték. Hogy mennyit koczkáztatott Domitianus az észszerűnek látszó békével s mennyiben volt feltételeivel túlengedékeny, azt bajos eldönteni. Tény az, hogy ezen lépésének szükségszerűségéről kortársait meggyőznie nem sikerűit s visszavonulásában a birodalom fegyverdicsőségének olyatén csorbáját látták, hogy a császár legüdvösebb intézkedéseivel sem engesztelheté ki többé a felháborodott közvéleményt. Pedig a 86/89. vívott dák háborúk után sein vette le Domitianus gondjait az Al-Duna mellékéről s épen az általam nagy nehezen megfejtett Domitianus tábla tanúsága szerint uralkodásának XII-ik, tribunicia potestasának XII-ik esztendejében, vagyis Kr. u. 92. szeptember 14-től 93. szeptember 15-ig a legio VII. Claudia segítségével a Gospodin szirttől le a mai Milanováczig, vagyis a rómaiak Toliafaejáig terjedő 20 kilométernyi hosszú nehéz vonalon a sziklaútat kijavíttatá és megszélesítteté. »Per Scropelorum viam vetustate et incur su Danuvi cor r upturn (tarn) operibus superatis a Toliatis refecit et dilatavit.« *) A római önteltség által az idők avúltságára és a Duna áradásaira hárított rongálódásokat azonban minden lehetőség szerint a dákok idézték elé, a kiknek első teendőjét minden támadás alkalmával a Gospodin szirthez hasonlóan nagyobb tömegek összpontosítását már a hely fekvésével lehetetlenítő s így a támadás visszaverésére is alkalmatlanabb, de az egész dunaparti őrvonal megszakítását annál jobban megkönnyítő pontok megszállása képezé. Azonban, ha Szerbia domborzati térképére tekintünk, arról is hamar megbizonyosodhatunk, hogy a rómaiak védelmi érdekét s a támadó dákok figyelmének erre a szakaszra irányítását Moesia általános határvédelmén felül még egyéb okok is befolyásolták. Nevezetesen ez a Dunapart le Milanováczig, vagyis a Juczi könyökhajlásig Szerbia érczvidékét fedezi s a Duna partjára dülő komor sziklák mintegy fedezni próbálják a Majdanpek, Volnja, Sena, Kucajna körűi ősidők óta aknázott ércztelepeket. Már Golubáczon felül a Gradistyenél (a rómaiak Punicumja) betorkolló Рек víz forrásai körűi réz és ólomérczek találhatók. A szerb népdalok a Kucajna nevü hegycsomónak >) Ujabb adalékok az aldunai zuhatagok sziklafelirataihoz 15 lapján. SZÁZADOK. 1896. VI. FÜZET. 34