Századok – 1896

Értekezések - TÉGLÁS GÁBOR: Az Al-Duna felső zuhatagjainak szerepe a rómaiak történetében Trajánus felléptéig 505

518 AZ AL-DUNA FELSŐ ZUHATAGJAINAK SZEREPE STB, arany-ezüst gazdagságát zengik máig. D'Anville a Kucajnaban jelöli meg azoknak a guduscanusoknak otthonát, a kik a timocanusokkal rokonságban állottak s a kiknek fejedelme, mint dux »Guduscanorum et Timotianorum« Jámbor Lajosnak Herdalban hódolatát bemutatta. E fontos hegycsomóból úgy Milanováczhoz (Toliatae), mint a Gradistyetől lefelé látható római táborhelyekhez utak szolgáltak, melyek a betörő ellenfélnek nagyon megkönnyítették a hadászati czélokra vas- és rézbányahelyek megközelítését s guerilla csapatokban való kiraboltatását. S főleg a MajdanpeJc réz- és vasérczei A rómaiakra nézve kiváló becsben állhattak, hisz a Toliataeban (Milanovac) a dák occupatio részére úgynevezett fegyvergyárak is onnan nyerték a szükséges nyers anyagot s azon érezek megszerzése a dákokra nézve ilyeténképen kettős fontossággal bírhatott, mert a római katonaság fegyvertárait károsíva, magukat és szövetségeseiket a harezviselés legnélkülözhetetlenebb kellékeivel gazdagíthatták. És a rómaiak is akkora becsben tartották eme bányavidéket, hogy a dunaparti (Milanovácz) fegyvevgyárakon kívül amott a Morava völgyén, a szerb kormány jelenlegi fegyvergyárai által ismertté tett Cuprija helyen Horraeum Margiban a dalmácziai és moesiai katonaság felszerelését szintén ebből gyártották. A középkori szász bányászokra emlékeztető SaSJca vize mellett Budna Glava szolgáltatott még vasérczeket. A Timok felé Egeta (Bozo Palanka) közelében Jahlonica, Valekonje régi vassalakjai s régiségei illusztrálják a rómaiak bányatevékenységét. A Crni urch nyugati lejtőjén ólmos ezüstöt bányásztak s ezek védelmére a Timok két ágának egyesülésénél Gamzigrad hatalmas vára épült, melynek 36 bástyája több méter magasságban daezol mind a mai napig az enyészettel. íme tehát a réz-vasbányászat, valamint az akkoriban itt űzött aranymosés, ezüstbányászkodás, ólomfejtés képezik a Dunamellék Eris almáját. A mily mértékben becses vala mindez a rómaiakra, ép oly mértékben ingerié is állandóan a balparti barbárság kincsszomját is, a kiket szabadságuk védelme mellett, tehát a köznépre mindig harczi jelszóúl alkalmazható zsákmánylás lehetősége is minduntalan támadásra késztetett. TÉGLÁS GÁBOR.