Századok – 1896
Értekezések - TÉGLÁS GÁBOR: Az Al-Duna felső zuhatagjainak szerepe a rómaiak történetében Trajánus felléptéig 505
516 AZ AL-DUNA FELSŐ ZUHATAGJAINAK SZEREPE STB, felett, a Tiberius táblától balra 1893. juliusában épen Neudeck Gyula főhadnagy jelenlétében megállapítanom sikerült. Csakhogy a rómaiak erélyes katonai intézkedéseit a dákok sem nézték tétlenül s ez eddig szétszórtan harczolt törzsek egyesülés által próbálták czéljaik kivívását, hisz a rómaiak elleni gyűlölségben együttérzett velük Közép-Európa minden szabadságszerető népe. A monda szerint a tehetetlenségig elaggott Duras maga választá ki Decebalt, a ki csakhamar éreztetni tudá a rómaiakkal is hadvezéri erélyét és diplomacziájának ügyességével a morva mezőtől a sarmat lapályig minden népelemet fegyvertársakká tudctt avatni. A rómaiak nagyszabási hadi rendjük ellenállási erejében bízva, fel sem vették a szomszédos barbár törzsek készülődéseit, mígnem Kxv u. 86-ban hirtelen ki kelle ábrándúlniok. Decebal oly váratlanúl s akkora erővel törte át a dunai védvonalat, hogy Oppins Sábinus helytartót seregestől megsemmisítheté. Á veszedelem nagyságát jelzi Domitianusnak abbeli kivételes intézkedése is, hogy L. Eunisulanus Yettonius helytartó kezeiben egyesíté nyilván, az Itáliáig kiható veszedelem könnyebb elháríthatása czéljából Dalmáczia, Pannónia és Moesia parancsnokságát,1) sőt ő maga is Moesiába sietett, hol a barbarok becsapásai — a Dio Cassius2 ) szerinti mulatozásokat aligha meg nem hiúsították. A császár által a dákok megfenyítésére indított Cornélius Fuscus3) azonban nem levén elég óvatos a hegyeik közé visszavonúlt dákokat oly elbizakodottan követte, hogy azok kelepczéjébe került s mindenestől odaveszett. Utóda Julianus okulva elődjének katasztrófáján, óvatosabban haladt előre s a Vaskapu felé a mai Karánsebes környéki Tapaenál Decebealt oly elhatározólag megveri, hogy már-már a Sarmizegethusa, a királyi székváros ellen készült, a mikor hírét vette a jazygok pannóniai betörésének, s a legio XXI. Rapax felkonczoltatásának. Az Itáliát közvetlenebbül fenyegető markomann, quad, sueb4) lázadással szemben Domitianus eszélyesebbnek találta Decebal lealázó békejánlatának 6 ) elfogadásával hadseregét a pannóniai liarcztérre összpontosítni s 89-ben úgy látszik inkább a lómaiak kedvéért a kialkudott évdíj és katonai oktatók feledtetéseül valóságos Potemkin kiadású diadal-') Corpus Inscript. Latin. III. 4013. 2) Dio Cassius 6, 6. 3. 8) Jornandes, De rebus Getarum 13, 78. J) Corp. Inscript. Latin. III. 291. Bellum Suebicum et Sarmaticum. 5) A békéről Dio Cassius 6717.1—3. Henzen, Acta Arvalium, quae supersunt. Hermes 1874. 111. Dierauer, Beitrage zur einer Kritischen Geschichte Traians Büdinger Untersuchungen etc. I. 63 — 112. C. dé la. Berge, Eesai sur Traiane Päses 1877. 28 Jap.
