Századok – 1896

Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: Presbyter Diocleas krónikájának magyar vonatkozásai 485

PRESBYTER DIOCLEAS KRÓNIKÁJÁNAK MAGYAR VONATKOZÁSAI. 503 A magyarok ötször törtek át Bulgárián a birodalomba ebben az időben.1

) Nem szervezett hadjáratokról, de vállalatokról van itt szó, melyeknek azután a bolgárokkal való szövetkezésök miatt, az orosz Szvjatoszláv behívása lett a következménye. Később magyarok, besenyők és oroszok együtt küzdenek a byzantiak ellen s a 969—971. mozgalmakban már katonailag szervezve küzd a magyarság. 958—971 között tehát a magyar fegyver a Balkánfélszigetre vetette magát, ez időből származik bizonyára a Botond mondája is.2

) Minthogy Byzanczot uralta a Balkánfélsziget északnyugati szögletében összeékelt horvátság, a dalmát partok, s a szerbek : a valószínűség a mellett szól, högy a magyarság ezeket a részeket is felkereste. A Száva síkját s a mai Boszniának felső-Drinamelléki rónás részét Basa és Janja közt megjárta a magyar lovas. Az is valószínű, hogy a mint később is megtörtént, a hegyes vidékeken gyakorta pórúl járhattak az egyes csapatok, mert a Ciaslav monda is csak Kits 8) vezér vállalatáról szól, s az ott lakók azután a csapóra került lovasokat agyonütötték. Egy ilyen kalandnak, vagy két kalandnak egymással összefűzéséből származott a monda, mely azután Ciasláv személyéhez, meg Tihomilhoz fűzi a részleteket. Egyéb történeti jelentősége ez adatnak nem lehet. Még csak arra a kérdésre kell megfelelnünk, hogy ezek a hagyományok mikor öltöttek irodalmi alakot. A szerbségnek és horvátságnak s velők együtt a bosnyákoknak s dalmácziai déli szlávoknak, jobban mondva a déli szlávság egyetemének Bagusa volt az irodalmi küzéppontja. Itt kell keresnünk a hagyományok szerkesztőségét, és pedig nézetünk szerint al;g a XIV. század dereka előtt. A ragusai megmaradt krónikás feljegyzések4

) a XIV. század 30-as éveitől kezdve történeti adatokon alapúinak épp úgy krónikásaiknak: Luccarinak, Bestinek és Bazzinak a krónikái is, melyek egy forrásból merítenek, valamint Orbini is. A XIV. századot megelőző •) Jirecek i. m. 173. Kedrenos, Bonni kiad. 372. 1. a) Szabó K. i. m. 330. 3) A horvát szöveg azt irja : »ovi hercog« ez a herczeg. Lucius »chijs«-t írt. Ez a változat mutatja, hogy a horvát szöveg újabb keletű fordítása a Lucius latin textusának. Eiocleas ugyanis Budislavot teszi meg Tyhomil gazdájának, a horvát fordító Magyarországból szökteti meg őt s a gazdáját a latin chiist = hisnek véve mozgôâittatja Bosznia ellen. Ezzel a mese kerekebb formát öltött. ') Kiadta Makusev, Izlyedovanij e obj isztorícseszkich pamjatnikach 1864. 304—354., s elszórva több másolat. Paduai egyet, ktár 2240. sz. kézirat. 33*