Századok – 1896

Értekezések - BÉKEFI REMIG: Árpádkori közoktatásügyünk és a veszprémi egyetem létkérdése - III. és bef. közl. 413

ÁRPÁDKORI KÖZOKTATÁSÜGYÜNK ÉS A VESZPRÉMI EGYLETEM LÉTKÉRDÉSE. HARMADIK ÉS BEFEJEZŐ KÖZLEMÉNY. III. Árpádkori iskolázásunk külföldön. Francziaország a szellemi téren már a XI. század óta kezében tartotta a vezérletet. A lovagság eszméje innét terjed szét Európában ; a művelődés utján induló vagy haladó európaiak, s így nemzetünk is ide küldi fiait kiképzés czéljából. A szellemi élet középpontja, a XII. század óta, Páris az ő iskoláival. A párisi egyetem (studium generale) keletkezésére nézve azelőtt téves felfogásban élt a tudományos világ. Azt hitték, hogy Páris egyeteme Szent Genovéva, Szent Viktor és Notre Dame iskoláinak egyesüléséből alakult meg. E szerint a párisi egyetem székesegyházi és kolostori iskolából jött volna létre. Denifle azonban más alapon építi föl a párisi egyetemet. Kimutatja, hogy a Szent Genovéva iskolában 1147-ig az »artes liberales«-t tanították. Ekkor a kanonokok helyébe a clugnyiek, majd a Szent-Viktor kolostor szabályozott kanonokjai (canonici reguläres) telepedtek és itt házi hittudományi intézetet állítottak föl. Szent Genovéva és Szent Victor iskolája a XIII. század legelején még Páris falain kívül volt, s így ekkor Notre Dame-mal nem is egyesülhetett. A párisi egyetem csirája a Notre Dame székesegyházi iskolában rejlik. De nem oly értelemben, mintha a székesegyházi iskola tanárainak bensőbb viszonyba lépésével született volna meg az egyetem ; hanem azon tanárok teremtették meg az egyetemet, akik tanári képesítésöket a székesegyházi kanezellártól szerezték meg s működésöket ő tőle függve folytatták. Jogosan és helyesen tehát nem a Szent Genovéva, hanem a Notre Daine iskola a párisi egyetem »bölcsője.« *) ') Denifle: Die Universitäten (les Mittelalters bis 1400. I. В. 1885. 655 — 082. 1.