Századok – 1896

Értekezések - BÉKEFI REMIG: Árpádkori közoktatásügyünk és a veszprémi egyetem létkérdése - III. és bef. közl. 413

414 ÁBPÁDKOlil KÖZOKTATÁSÜGYÜNK A XII. század második felének társuló szelleme kedvező volt az egyetem eszméjének kifejlődésére. A párisi egyetem már a XII. században létrejő. de az egyetem fogalmához szükséges tulajdonságok mindegyikére csak a XIII. században tesz szert.1) Magyar tanulók már a XII. században megfordultak Párisban. Az angol Gualterus Mapes beszéli, hogy Girardus à Puella mester iskolájában Lukács nevű derék és képzett magyar emberrel találkozott.2) Lukácsnak nagyon humánus embernek kellett lennie. Mert a szegényeket szívesen látta asztalánál s annyira gyöngéd volt irántuk, hogy ezek meghívott vendégeknek, s nem alamizsnában részesülőknek tudták magukat.8) Ez a Lukács azonos a III. Béla korabeli híres esztergomi érsekkel. A Szent Genovéva iskolába járt Bethlen magyar papnövendék. István apát, a későbbi tournay-i püspök ugyanis 1175-ben értesíti III. Béla királyt, hogy Bethlent a Szent Genovéva kolostor egyházában temették el. A szülők kívánságára vizsgálatot indítottak, vájjon a megboldogultnak nincs-e adóssága. A nyomozásból kitűnt, hogy sem zsidónak, sem kereszténynek nem tartozott. A vizsgálók között volt három magyar pap is : — Adorján, Jakab és Mihály, akik szintén párisi tanulók.4) Bethlennek jómódú egyénnek kellett lennie. Mert szülői a párisi kolostornak, amely gyermeköket nevelte és képezte, ajándékúl két selyem miseruhát (casula), egy zászlót, egy ezüst márkát, egy arany pénzt és öt arany solidust kehelyre,5

) s végül egy fehér lovat adtak azon czélból, hogy ez az épülőben levő kolostorhoz követ hordjon, III. Béla királyunk házassága Margittal, Q. Eülöp franczia király nővérével, még közelebb vitte nemzetünket a 0 U. az: U. o. 74.5. 1. ") A Girardus (Giraldus, Geraldus, Gerardus, vagyis Gellért) egyéniségére vonatkozó irodalmat közli Pauler Gyula : A magy. nemz. tört. az Árp. kir. alatt I. 636 — 637. 1. a) »Vidi Parisiis Lucám Hungarum in schola magistri Girardi Puellae, virum honestum et bene litteratum, cuius mensa communis fuit sibi cum pauperibus, ut viderentur invitati convivae, non alimoniae questores (Gualteri Mapes : De Nugis Curialium. Dist. II. VII. Bodley Cod. lat. 3578. XII. sz. Marczali Henrik közlése : Árpádkori emlékek a külföldön. Történelmi tár 1878. évfoly. 171. Wright kiadásában a »De Nugis Curialium«-nak Dist. П. C. 7. 73—4. 1. szól Lukácsról.) ') Fejér: Cod. Dipl. T. H. 189 — 190. 5) »marcam argen ti cum nummo aureo et V sol.« (Fejér : Cod. Dipl. T. VII. Vol. IV. 63.)