Századok – 1896

Tárcza; Önálló czikkek - Zsatkovics Kálmán: Viszonválasz a Pór Antal ur válaszára 375

TÁRCZA. 375 YISZONVÁLASZ A PÓR ANTAL TJR VÁLASZÁRA. Mikor elolvastam a Pór Antal úr válaszát,1

) az én »Egy kis helyreigazítás« czímű közleményemre,2

) hirtelen azt hittem, hogy e válasz, s illetve az abban foglalt Jagello-féle oklevél oly súlyos argumentumokat rejt magában, melyek előtt nekem okvetlenül kapitulálnom kell. De közelebbről megvizsgálva és szétszedve ez oklevelet, valamint végig gondolva az alább előadandó száraz, de kétségbevonhatlan tényeket, — arra a meggyőződésre jutottam, hogy ez oklevél, legalább az én tárgyamra vonatkozólag, csak ép oly súlyos argumentumokat rejt magában, mint a czirkuszbeli papir-machéból készült vas-rudak. A vilnai szt. Paraszkerióról nevezett templom egyik harangján a következő ó-szláv nyelvű felirat olvasható : »íme én, az Isten szolgája, Ombrovics Jakab anyámmal, Alexandrovna Ulcana Litván nagy fejedelem nővel öntettük e harangot a vilnai szt. Paraszkerio templomába a világ 3887, vagyis 1379. évében.« E feliratból nemcsak azt tudjuk meg, hogy Jagelló — mely név a Jakab névnek csak népies változata — 1379-ben már keresztény volt, — hanem azt is, hogy a Jagelló atyjának, Olgerdnek, András volt a keresztény neve.3

) A sumdeti kerület Staviz község templomában egy ősrégi falkép van, mely Jagellónak 1386 február 14-én Krakkóban történt megkeresztelését ábrázolja. E képen Jagelló bal kezét a mellén tartja, jobbjával pedig a görög hármaskeresztet készül az oltár lépcsőjén álló érsek elé dobni. Az érsek vizet önt a Jagelló fejére, a mellette álló püspök pedig magasra emeli a latin kettős keresztet. E kép nem jelenthet egyebet, mint azt, hogy Jagelló 1386 február 14-én elhagyta a görög kereszténységet és belépett a latin vagyis római kereszténységbe.4

) Olgerd halála után a német lovagrend rábeszélésére Jagelló egyik öcscse, — ki 1386 február 14-én szintén felvette Krakkóban a keresztséget, — késznek nyilatkozott a latin egyházba lépni át. A rend ezzel meg nem elégedve, 1392-ben arra birta az özvegy nagy-fejedelemnőt, miszerint birja rá többi fiait is, hogy kövessék a Skirgájlo példáját. A fejedelemnő azonban, ki attól tartott, hogy a latin szertartású kereszténység elfogadásával fiai a rend hű béreseivé lesznek, nemcsak többi fiait nem buzdította a latin egyházba való belépésre, hanem még Skirgájlót is rábirta, ') Századok, 1896. évf. 168—70. 1. s) U. o. 73.1. 3) Fr. V. Sasinek, О krtu Jagello-Vladislava, krali Polsteto о Kralove 14 1386. Praze 1886. 11. 1. ') U. o. 12. 1. 25*