Századok – 1896

Könyvismertetések és bírálatok - Balzer; Oswald: Genealogia Piastów. Ism. dr. Wertner Mór 366

történeti irodalom. 371-II. tábla 49. sz.) ; — nem tudja, bogy Briegi Margit (IX. 20.) Zsigmond királynak (jegyese vagy) neje, — nem tudja, liogy troppaui Gutka (igaz, hogy ez nem Piastaleány, de szi­léziai) Szentgyörgyi és Bazini Györgygyei kötött házassága előtt óvári és vöröskői Wolfurt Pálnak a neje. — Nem ismeri továbbá auschwitzi Ulászló (VII. 1.) leányát, Annátr ki Kathyz nb. Szécsényi Tamás erdélyi vajda özvegyeként 1354-ben még életben van; — nem ismeri Xunigundot, opuliai II. Bolko herczeg (VT I. 2.) leányát, ki 1355-ben Ó-Budán klarisszaapácza ; a másik Kunigundot sem ismeri, opuliai László nádor (VI. 11.) leányát, ki 1369. és 1373. között szintén az óbudai klarisszák zárdájában élt stb. stb. A jelen műben tárgyalt lengyel Piastáknak genealógiai sorát, a mesebeli elődök mellőzésével, Ziemomysl nyitja meg (I. Mscziszló atyja), kitől kezdve szerző az 1526-ban meghalt mazóviai III. Janusz-ig a nemzedékeket tizenkét, a Grotefend­féle könyvben foglaltak hű alakjában kiszedett táblán ábrá­zolja. A 72 nyomtatott ívet tartalmazó munka zömét azonban a magyarázatok foglalják el 526 oldalon; utána jönnek pót­lékok, helyreigazítások, kiegészítések, házassági összeköttetések és betürendszeres névjegyzékek és mutatók. Hogy a Balzer-féle táblákon ábrázolt genealógiai és chronologiai adatok tartalombőség és teljesség tekintetében mindent felülmúlnak, a mi eddig a Piasták genealógiájára nézve­közzététetett, arról a főszöveg egyes oldalai alján található­forrás-kimutatások kezeskednek ; nagyban és egészben véve­mondhatni, hogy a legnagyobb becsületességgel és lelkiisme­rettel lettek felhasználva; hogy szerző némely külföldi kuta­tónak legújabb kutatási és felfogási eredményeit ki nem aknázta,, annak legkevésbbé ő az oka ; de a mit művében az e tekin­tetben rendelkezésére állt anyagból feldolgozott, az úgy minő­ségileg mint mennyiségileg valódi irodalmi eseményszámba menő ritka őszinteségről és noblesse-ről tesz vallomást. Midőn végre még kiemelem, hogy a mű külső kiállítása szigorú követelményeknek is megfelel, el nem mulaszthatom a következő megjegyzést. Magától értetik, hogy Lengyelország első nemzeti dynastiájának a krakói tudományos akadémia által Krakón kiadott genealógiájának lengyel nyelven kellett megjelennie, habár — s azért elvállalnám a kezességet — azon lengyel olvasók, kiknek kezébe jelen munka jutni fog, úgy a német, mint a franczia nyelvben jártasak is. Tekintettel azon­ban arra, hogy a Piasták és számos más európai uralkodó­család közt nagyon is beható genealógiai összekapcsolatok voltak, igen helyesen javasolva lenne, hogy a Balzer művében óriási módon

Next

/
Oldalképek
Tartalom