Századok – 1896

Könyvismertetések és bírálatok - Parker; E. H.: A thousand years of the Tartars. Ism. Kropf Lajos 372

35 G történeti irodalom. felhalmozott és szépen kidolgozott anyag pl. német vagy franczia fordítás útján nagyobb olvasókör számára hozzáférhetővé tétessék. DR. "WERTNER MÓH. Л Thousand Jears of the Tartars by E. H. Parker. Her Britannic Majesty's Consul, Kiungchow. (Shanghai 1895) London, Sampson Low, Marston and Co. IV. és 372 11. 8-rét. Az előszó szerint szerző czélja volt e 372 nyolczadrét, széles margóval nyomtatott lapon közölni velejét mind annak, л mit a khinai irók följegyeztek a nomád tatárok történetéről a Dsingiz klián megjelenése előtti időkből. A mi az olvasónak azonnal szemébe ötlik az, hogy egyetlen egy jegyzet, egyetlen egy forrás-idézet sincs az egész kötetben. Ennek magyarázatáúl azt adja a szerző, hogy ő lefordított szórói-szóra (de idéző jelek nélkül) mindent, a mit tárgyára vonatkozólag a khinai irók munkáiban talált, de kénytelen volt kihagyni minden magyarázó jegyzetet, forrás-idézetet stb. a nagy tömeg miatt, mert ezeknek száma a kéziratban meghaladja a hét ezeret. Erre elmondhatjuk a franczia emberrel, hogy »c'est magnifique, mais ce n'est pas comme çà qu'on écrit l'histoire!« Mulasztását azonban némileg jóvá igyekszik tenni a szerző olyképen, hogy biztosítja az olvasót arról, hogy teljesen megbízhat a közölt történeti adatok hitelességében. Ha ennek daczára akadna mégis skeptikus, hát írjon a szerzőnek Kiungchow-ba (Hai-nan Island, China). »Fölfegyverezve az irók eredeti szövegével kész vagyok elégtételt adni mindenkinek, ki képes meggyőzni arról, hogy azt megérdemli,« — így végzi előszavát. Azon olvasóink kedvéért, kik minden gyarlóságai daczára mégis talán hasznát vélik vehetni a könyvnek, elmondjuk, hogy a tatárok történetét egy Krisztus előtti 1200. évbeli hagyománynyal kezdi, sőt még K. e. 1400-beli dátummal is találkozunk a szövegben; de a keresztyén időszámítás előtti második század elejéig csak »lakonikus följegyzések «-et talált szerzőnk egy-egy khinai kivívott győzelemről a vad nomádok fölött. A Kr. előtti 200-dik évvel már nem mint addig csepponkint, hanem egy kissé bővebben kezdenek bugyogni a források. Ekkor jelennek meg De Gruignes »hűn«-jai, azaz a »Hiung-nu« nevű vad kóbor lovasok, kiket az említett franczia szerző ideje óta Attila húnjaival, Herodotus szittyáival szeret identifikálni a tudós világ egy része, mivelhogy épp oly módon éltek mint amazok. Csakhogy a mióta Pór Antal kimutatta, hogy az